mesÉLek - kijátszótér

A mesehallgatást megalapozza a sok mondókázás: a csiklandozók, arcsimogatók, ölbéli játékok, melyek terjedelmüket tekintve rövidek, de interaktívak. A baba visszamosolyog, figyel a hangunkra, a szánk mozgására, S habár még nem tud beszélni, de a hanglejtés, a beszéd dallama, a mimikánk ,,válaszra " készteti. Ő is mosolyog, formálja a száját, gőgicsél. Kommunikál. A legelső, baba meséknek én a saját magunk által kitalált történeteket ajánlom. Csak néhány mondat, mondjuk a nagymama cicájáról, vagy az eső után megjelenő csigabigákról, hangutánzókkal, mondókával kiegészítve. Lassabb beszédtempóval, érthetően artikulálva. (nem babanyelven selypítve) Te is tudsz ilyet kitalálni!🙏 (ha bátortalan vagy, szívesen segítek) Később lehet kitalálni olyan kis történetet, aminek ő maga, a gyermek a főszereplője, hétköznapi történésekkel. Akár ténylegesen elmesélhetitek az ő napját. Még mindig röviden, lassan mesélve. Ezzel a beszédfejlődésben is támogatjuk őt. Óvodáskorba lépve ajánlom a népme...

Régóta írok, mondhatni az egész életemet áthatotta ez a tevékenység.  Versek, naplók, elmélkedések, mesék, novellák, szakmai cikkek, még regényírós korszakom is volt. Egészen testközeli élményem van az irodalomórák kicsit izzadságszagú verselemzéseinek párhuzamában...bizony az én verseim esetében is megtörtént már, hogy olyan mögöttes tartalmakat láttak bele az olvasók, amit én egyáltalán nem gondoltam az adott vers megírása közben. Mondhattam volna Arany János után szabadon,hogy ,,gondolta a fene". Szerintem ezzel nincs baj, sőt! Számomra ez azt tükrözi,hogy a vers megmozgatta az olvasót, asszociációkat indított el nála, és a saját élethelyzetére, arra a kis törékeny pillanatra leképezve éppen azt a gondolatot váltotta ki belőle a vers.  Persze a verseken keresztül megismerhetünk korszakokat, nézeteket, beleláthatunk emberi vívódásokba, s alapvető műveltségünk része az, hogy tudunk egy versről beszélni az adott korban élt költő életére vonatkoztatva.  Kép:pixabay Verset ...

 Kedves szakmabeli barátaimmal beszélgettünk a minap, és szóba került, hogy manapság talán kicsit túl van hangsúlyozva a fejlesztés jelentősége.  Bevallom, én is mindenben azonnal felfigyelek a fejlesztési lehetőségekre...ugyanakkor az is tény, hogy bármilyen fejlesztő tevékenység hatékonyabb, ha az élményszerű. S ezt a  hatékonyságot fokozza az, ha szakember maga is élvezi ezeket a helyzeteket.  Adjuk meg a gyermeknek azt az élményt, amire természeténél fogva szüksége van, biztosítsuk ehhez a szükséges feltételeket- erre épül a DSZIT terápia, de ha megnézzük, népi játékaink,  a népi kézműves tevékenységek, a mese, de még a drámapedagógia is magában foglalja ezt. S milyen jó lenne, ha ezt a nagyon fontos mondatot belesúghatnánk minden ember fülébe...szelíden, de úgy, hogy biztosan meghallja! Egyensúlyozás a téglákon, ami akár egy híd is lehet képzeletben,  zseblámpás barlangi kaland egy nagy takaró alatt, lopakodni a mesebeli erdőben, szélviharban forogni, ...

Az aranypálca meséje a Víz világnapja körül is nagy kedvenc a mesÉLek-kijátszótér en. Egy nagy kék anyag , egy rózsás sál , egy alufólia hengerből készült aranypálca , és egy origami papírhajó ...s máris indulhat a   Pompás Napok  interaktív mesefoglalkozás.                                                                                                Kép:pixabay Együtt kerekítjük fel a szelet, a vihart a tengeren, majd azt is megtapasztaljuk,hogy végül mindig kisüt a nap. Kiterítjük a tündérkendőt, s elképzeljük, milyen finomabbnál finomabb ételek sorakoznak rajta, hiszen tudjuk a testet táplálni kell, akkor tudunk tovább haladni! Megtanuljuk , hogyan, s mikor kell kiengedni a temérdek katonát az aranypálcánkból, s azt is, hogyan tu...

Hogyan férkőzik be a mese a fejünkbe? Mit adhat egy mese nekünk, felnőtteknek?  -De hiszen a mese gyerekeknek való! A meséket régen felnőttek mesélték egymásnak. Vigaszt kerestek a történetekben, reményt, és szórakozást.  Csak jóval később vált ez a gyerekek műfajává. A  Pompás Napok kal karöltve azon dolgozunk, hogy a népmesék visszakerüljenek a családok életébe,  gyerekekébe, felnőttekébe egyaránt. Kép: pixabay - Oké, akkor kezdjük... egyszer volt,hol nem volt...-lesz ami lesz, hátha nem tart sokáig.. . A teste felveszi a mesehallgató pozíciót: nyugalmi állapotba kerül, csökken a pulzusszám, a légzés egyenletesebbé válik. Ez már önmagában pozitív hatással van a  szervezetre.  A fejében megindul a belső mozi. A királyfi elindul feleséget keresni, de hiába járja be a világot, nem talál magához valót. Emiatt a királyfi szomorú, csalódott, ezt érzi a mesélő hangján is, elképzeli a reményvesztett embert. De itt még azt hiszi, ,,csak" a feleség a tét....

...S a kisgömböc gurult ki egyenest kapun keresztül, ki az utcára...benne a három leány, az anyjuk, meg az apjuk.  Rázkódnak,zötykölődnek odabent, minden egyes döccenésre helyet cserélnek...majd egy bucka tetején megáll a gömböc. Se előre, se hátra. Ebben a szorongatott pillanatban szinte halljuk a szívünk dobbanását. A gömböc belsejében önismereti munka lehetőségei bontakoznak ki. Megfogjuk egymás kezét, hiszen együtt kerültünk ebbe a helyzetbe, együtt éljük át, természetesen szerepből. A szerep távolít, védi a játszókat, ugyanezért nyitottabbá tesz, bátrabbá, hiszen nem én csinálom ezt, nem velem történik ez, hanem a szereplővel.  Csak gurul, gurul a gömböc... Előre csak előre Lássuk mi lesz belőle!                                                S végül a szabadulás...érdemes ezzel a felszabadító pillanattal is kezdeni valamit, mint ahogyan a padláson a gö...

 A népmesék évezredes tanításokat hordoznak, s bizony, a mesék valójában az emberi életről szólnak. Régen a felnőttek egymásnak meséltek, szájról - szájra adták ezeket a történeteket, ezekből merítettek bátorságot, ebből nyertek vigaszt: hiszen a jó végül győzedelmeskedik a rossz felett. Lelki világunk eseményei, belső harcok, győzelmek testesülnek meg a sàrkánnyal való küzdelemben, a birodalmunk királyságának elnyerésében. A mesehősök nem másokat, hanem saját magukat győzik le, s azt közvetítik számunkra, hogy a nehézségekkel szembe kell nézni. Hogy hogyan, merre induljunk, s mit tegyünk, hogy felül tudjunk kerekedni saját belső ellenfeleinken, ehhez adnak segítséget a mesék. Boldizsár Ildikó szerint már pusztán a mese meghallgatása is gyógyító erejű, hiszen a mesehallgatás alatt nyugalmi állapotban van a testünk, lassul a szívverés, egyenletessé válik a légzés. S ez a fizikailag ellazult állapot lelkünkre is nyugtatólag hat. Persze ez nem azt jelenti,hogy a mese az,ami kigyógyít ...

Hogyan tudunk erkölcsi érzelmekről, értékrendről, a mindennapi szabályokról, viselkedésről beszélgetni a gyerekekkel úgy, hogy mindez játékosan valóban eljusson hozzájuk?   Az óvodás korú gyermekeknél a szándékos tanulás képessége még nem alakult ki, nagyjából 6-7 éves korra tehető ennek kialakulása. Ahhoz, hogy valódi tudásbeli, viselkedésbeli változás alakuljon ki, az óvodás cselekvő aktivitása, megtapasztalása szükséges.  Mit jelent ez valójában? Leültetek egy óvodás gyermeket, és elmagyarázom neki, hogy márpedig vannak szabályok, amik mindenkire vonatkoznak,és bizony muszáj kompromisszumokat is kötnie,  és ne higgye, hogy toporzékolással elérhet bármit, de jobb ha tudja, hogy az elesetteken segíteni kell, sőt barátkozzon meg a gondolattal, hogy a szüleiről való leválás folyamata éppen elkezdődött nála... majd utána nyugodtan továbbállok abban a boldog tudatban, hogy most végre minden megváltozik... De nem változik. Körülbelül fél perc múlva már el is felejtette csodás...

Mindannyian szeretünk játszani. Ezen a feltevésen alapul a mesÉLek-kijátszótér  kalandos csapatépítő programja. Alkalmazott drámajátékokat simítunk történeti keretbe, ami nem csak élményt nyújt a játszóknak, hanem különböző képességeket, készségeket dolgoztat meg.  Ezzel pedig hozzájárul az önismerethez, társismerethez.  A közös élmény összekovácsolja a csapatot, együtt játszani, nevetni nagyon jó dolog.  Itt olvashatsz egy tematikus, drámás  mesÉLekes csapatépítőről.👇 Csapatépítés Harry Potterrel Nem klasszikus csapatépítés ez. Nem konkrétan  az erősségek, hiányosságok feltárása a cél, ugyanakkor ezek a játékok során felszínre kerülhetnek. Másik formája a komplex drámafoglalkozás, amely valamely problémát helyez középpontba, és ezt járjuk körbe drámamódok, drámajátékok segítségével. Erről itt is olvashatsz👇 Komplex drámafoglalkozás A téma, annak mélysége, a kiválasztott drámamódok, játékok az adott csoportra vannak szabva. Érzelmeket hozhat felszínre, at...

mesÉLek- csapatépítő tréning Kalandok Roxfortban ,,Mindannyian felvételt nyertetek a Roxfort boszorkány és varázslóképző iskolába. Eljött az idő, hogy megkezdjétek tanulmányaitokat!" Így kezdődött a 4 órás csapatépítő tréningünk egy irodai kollektívának, Békéscsabán. Kép: pixabay A sztori egy vezető szálként működött, az ismert varázslós történet szereplői, szimbólumai elevenedtek meg a kaland során. Drámajátékok segítségével sikerült  🪄    megtalálnunk a 9és 3/4 vágányt 🪄megkeresni a zsupszkulcsot, amivel eljutottunk Roxfortba 🪄   beindítani a repülőszőnyeget, ami felvitt a tantermekbe 🪄 megtanultunk 20-ig számolni hatékonyan 🪄 szuper portrékat alkottunk egymásról 🪄 a gondolatainkkal lebegtettünk tárgyakat 🪄 lefüleltük Hisztis Myrtillt 🪄az Abszol úton kipróbálhattuk az első varázspálcánkat 🪄játszottunk egy kviddics meccset 🪄Kimerészkedtünk a Tiltott rengetegbe, ahol újraalkottuk a Bölcsek kövét, kiszabadultunk az óriáspók hálójából, és igyekeztünk táv...

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...

  A mesÉLek-kijátszóteret egy olyan kis kuckónak álmodtam meg, ahol a fejlődés és az élmény kéz a kézben járnak. Legfontosabb célom az, hogy a hozzám forduló szülőknek segítséget nyújtsak , ha gyermekük iskola előtt áll, ha gyermekük képességeiben elmaradást tapasztalnak, ha idegrendszeri éretlenség tüneteit tapasztalják gyermekük esetében, vagy ha maguk sem tudják még, de érzik baj van.  Minden esetben szakmai kompetenciáim határain belül igyekszem segíteni, illetve megkeresni számukra a leghatékonyabb fejlesztési lehetőségeket más szakemberek ajánlásával. Másik fontos célom az élményszerű megközelítés, a mesék általi fejlődés elősegítése, a mesék kiemelten fontos helyének megvilágítása.  Fontos számomra az önkénteskedés, sok helyre megyek így mesélni, foglalkozást tartani, örömmel terjesztem a meséket, hiszek a Pompás Nagyköveti munka eredményességében.   Milyen esetekben tudok segítséget nyújtani a MesÉLek-kijátszótéren? -iskola előtti felkészítés, részk...

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...

Egy matrac, ami csak az övé, ami a saját kis biztonságos tere lesz az órákon, ahol óráról órára bátrabb, magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb, mozgásában koordináltabb lesz.  Kép: Pixabay A jóga órákon javul a gyermek mozgáskoordinációja, egyensúlyérzéke. A testtudat fejlődik, de áldásos hatással van az immunrendszerre is. Az idegrendszer érése mozgáson keresztül történik, S így a jóga is segít ebben. Az érzelmi intelligencia fejlesztésének egy nagyon hatásos módja, megtanulják felismerni, megélni és kifejezni érzelmeiket. Önismeretük, önbizalmuk is fejlődik a mesébe ágyazott ászanák gyakorlásával. S ami különösen fontos, a szorongások, félelmek oldására is találunk megfelelő gyakorlatokat. A jógázó gyermekek ismerik saját testüket, kêpesek feszültségüket hatékonyan levezetni, konfliktusait kezelni, kiegyensúlyozottabbak, figyelmüket jobban tudják koncentrálni. Mesékkel dolgozó szakemberként természetes számomra, hogy a jógapózokat is meséken, történeteken keresztül gyakoroljuk, így ...

 Az iskolaérettség rendkívül összetett folyamat, amely nagyjából 6-7 éves korban alakul ki, testi, pszichés, mozgásbeli, kognitív érettséget jelent. Fotó:Pixabay  Ez nem azt jelenti, hogy a gyermek ekkor már tökéletesen csinál mindent...inkább azt, hogy optimálisan fejlődik, és megvannak az alapjai ahhoz, hogy elsajátítsa az írást, olvasát, számolást, s képes lesz a tanórán koncentrálni, figyelni. Feladattudata kialakult, képes olyan tevékenységet is végezni, amihez esetleg nincs kedve. Mozgása összerendezett, ismeri saját testét, képes elhelyezni magát a térben, téri tájékozódása kialakult. Egy iskola-előkészítő foglalkozáson a részképességek célzott ügyesítése történik, ismereteket rendszerezünk, bővítünk. Mindezt történeti keretbe simítva, mesésen, játékosan. -apró kavicsokkal kirakjuk a csillagszemű juhász palotába vezető útját, ami lehet egyenes, kacskaringós, dimbes-dombos (finommotorika, szem-kéz koordináció) -eljátsszuk hogy Piroska bevásárol a nagymamájának, ismerkedü...

Amikor az idegrendszer fejlődése során valahol keletkezik egy pici hézag, mondjuk egy mozgásforma kimarad, vagy felcserélődik, vagy csak egyszerűen nem elég ideig gyakorolja a gyermek, akkor onnastól kezdve ingatag alapra építkezik. Nehezen indulhat a beszéd, nehezített lehet a szenzoros ingerek feldolgozása, kognitív képességei nem fejlődnek optimálisan. Ilyenkor segít a KMT torna. Az óra előtt megölel...kapocs van közöttünk...ebben benne van a bizalom, a szeretet, a kitartás, a fáradtsàg, az öröm, a fejlődés lehetősége...minden. -Most királylányok leszünk, mit szólsz? -Jó. Szeretem a királylányokat. -Akkor nézzük, mi történt a kis királylánnyal ezen a napon... Fotó: Pixabay S itt egy csodás kis mese bontakozik ki,melynek  főszereplője a kisgyermek. Kalandozunk, megélünk, játszunk,miközben a tervezett tornasor elemeit szépen végiggyakoroljuk.  ➻nem fejemelés gyakorlatot végzünk, hanem kipróbáljuk, hogyan ébredt fel a királylány reggel... ➻nem gurulást gyakorlunk, hanem farönk...

Hogyan lehet bejárni a világot úgy, hogy ki sem mozdulunk?  Egy drámafoglalkozáson éppen ezt tesszük... világgá megyünk, s a drámapedagógia segítségével megismerjük mindazt, ami közel s távol létezik...s ha nem létezik, akkor megteremtjük. Fotó:Pixabay Mesék, történetek segítségével tapasztalásokat szerzünk, érzelmeinket megéljük, konfliktusokat kezelünk, problémákat oldunk meg.  De hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a dráma eszközeivel teremtünk egy fiktív világot, mint ezen a drámafoglalkozáson  , ebbe a világba belépve valódi problémahelyzetekkel találkoznak a gyermekek, valódi ismereteket szereznek, valódi érzelmek keletkeznek bennük. Javul kommunikációjuk, önismeretük, önbizalmuk, mozgáskoordinációjuk,problémamegoldó képességük. És mindezt úgy, hogy közben játszanak.  Mesékkel ötvözve megismerhetik kultúránk, hagyományaink elemeit (a PompasNapok  módszertana erre épül), útmutatást kapnak sajàt, valódi problémáik megoldására, félelmeik legyőzésére, értékeik fel...

A gyermekek mozgásfejlődése, és az idegrendszer érése valóban  szoros egységben valósul meg. A fejlődésre most a  drámapedagógia szemüvegén keresztül néztem rá, kapcsolódási pontokat keresve. Ugyanúgy cselekvésbe ágyazva, játékosan hat a gyermekre egy drámafoglalkozás, mint egy mozgásfejlesztő tevékenység. A szenzomotoros megismerés fontosságát figyelembe véve a drámapedagógia érzékelést fejlesztő játékai kiváló szenzoros fejlesztésnek bizonyulnak.  De miért fontos ez?  Mert a gyermek az első években nagyrészt mozgással szerzi be ismereteit a külvilágról. Hasra fordul, felemeli a fejét, törzsét, más szemszögből látja a környezetét. Elkezdi érdekelni a távolban lévő tárgy, odakúszik érte. Fókuszálni tanul, és a két agyfélteke összerendeződése megkezdődik. Később legyőzve a gravitációt négykézláb mászik, felül, feláll, majd elindul. Felméri a távolságokat, érzékeli a teret, testrészeinek helyzetét, megtanulja koordinálni mozgását.  A nagymozgások segítségével fino...

,,A mese (...) olyan, mint a friss levegő: arra is hat, aki nem is akarja. " (Csóka Judit) Én mindig is mesék, történetek bűvöletében éltem. Nekünk volt Óperenciás tenger az udvarunkon, és király is voltam már, igaz csak képzeletben. Egy kiszuperált szekrényben, kint az eresz alatt írtam a saját történeteimet, és fantáziáltam egy mesés birodalomról...Meséltem a babáimnak, majd a gyerekeimnek, mesélek ismerős, ismeretlen gyerekeknek,  apróknak, nagyobbaknak, felnőtteknek...s magamnak. Folyamatosan.  Azóta felnőttem, s a mesés birodalom is felépült, a munkahelyem lett: ez a mesÉLek-kijátszótér  .  Mesélés közben látom magam előtt a képeket...ott fut a belső mozi, kicsit azt is beleszövöm, mutatok belőle, hiszen népmesét nem szó szerint bemagolva mondunk.  Ahogy életre kel a fejemben, az több, mint a lejegyzett meseszöveg, ettől lesz sajátos. S ott, a mesehallgató fejében megint csak formálódik, sajátosan színesedik,  talán emiatt is örök érvényűek. Minden kor...

A mesebeli erdők mélyén, ahol az ágak már szinte összeérnek, és fény is alig szűrődik be, na ott talán a mesehősök is félnek kicsit. Legalább is gyorsabban kezd verni a szívük, szinte hallom is. Tá-tá-titi-tá...megmutatom tapssal is! Egy fa, két fa, három fa, sok fa...már körben is állunk. Becsukjuk a szemünket, előre tartjuk a két karunkat, S indulunk befelé a körbe, apró lépésekben,míg mindkét kezünk egy kezet nem ér. Megfogjuk...  nem engedjük el....most kinyitjuk a szemünket, és nemcsak érezzük, látjuk is a kapaszkodó ágakat. S íme a sűrű erdő, máris megteremtve. Jöhet a bátor hősünk, aki egyenként szedi széjjel az egymásba gabalyodott ágakat, míg végül elébe tárul az út.... Helyszínt teremtünk....igen, ezzel láttatjuk a mesét.  Közösen, együtt vagyunk egyek, egy sűrű erdő. Megfogjuk egymás kezét, bár csukott szemmel, nem szimpátia alapján.  De itt most nem kényelmetlen, mert mi most fák vagyunk, kusza ágak.  Nem pedig gyerekek, akik a szocializációs folyamat rés...