Ugrás a fő tartalomra

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra?

A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani.

Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket.


Kép: Pixabay 

Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótéren?

Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelmi átélést, melyeket a drámapedagógia elemeivel dolgozunk fel. 

Olyan is gyakran van, amikor egy konkrét mesével foglalkozunk , a Pompás Napok módszertanával, meseterápiás elemekkel kiegészítve, s megismerjük a népmeséink ősi üzeneteit, tanulunk a mesehősöktől.

A mesehősöktől lehet tanulni?

Igen. Kitartást, azt, hogy hogyan érjük el céljainkat, hogyan tudunk szembeszállni a sárkányokkal.

Milyen korosztályt céloznak meg ezek a foglalkozások?

Óvodások, és kisiskolások számára játékos önismereti, önbizalom növelő, szocializációt segítő, EQ fejlesztő foglalkozások folynak a mesÉLek drámaműhelyben.

Hogyan lehet jelentkezni a foglalkozásokra?

A jelentkezés folyamatos, bármikor be lehet kapcsolódni év közben is, a létszám függvényében. A mesÉLek-kijátszótér oldalának küldött üzenetben részletes tájékoztatást tudok adni.


Giriczné Gyányi Mária

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...

Mit gondolt a költő?

Régóta írok, mondhatni az egész életemet áthatotta ez a tevékenység.  Versek, naplók, elmélkedések, mesék, novellák, szakmai cikkek, még regényírós korszakom is volt. Egészen testközeli élményem van az irodalomórák kicsit izzadságszagú verselemzéseinek párhuzamában...bizony az én verseim esetében is megtörtént már, hogy olyan mögöttes tartalmakat láttak bele az olvasók, amit én egyáltalán nem gondoltam az adott vers megírása közben. Mondhattam volna Arany János után szabadon,hogy ,,gondolta a fene". Szerintem ezzel nincs baj, sőt! Számomra ez azt tükrözi,hogy a vers megmozgatta az olvasót, asszociációkat indított el nála, és a saját élethelyzetére, arra a kis törékeny pillanatra leképezve éppen azt a gondolatot váltotta ki belőle a vers.  Persze a verseken keresztül megismerhetünk korszakokat, nézeteket, beleláthatunk emberi vívódásokba, s alapvető műveltségünk része az, hogy tudunk egy versről beszélni az adott korban élt költő életére vonatkoztatva.  Kép:pixabay Verset ...