Ugrás a fő tartalomra

Fúj, fúj, fúj a szél...

Az aranypálca meséje a Víz világnapja körül is nagy kedvenc a mesÉLek-kijátszótéren.

Egy nagy kék anyag, egy rózsás sál, egy alufólia hengerből készült aranypálca, és egy origami papírhajó...s máris indulhat a  Pompás Napok interaktív mesefoglalkozás.


                                                                                              

Kép:pixabay


Együtt kerekítjük fel a szelet, a vihart a tengeren, majd azt is megtapasztaljuk,hogy végül mindig kisüt a nap.







Kiterítjük a tündérkendőt, s elképzeljük, milyen finomabbnál finomabb ételek sorakoznak rajta, hiszen tudjuk a testet táplálni kell, akkor tudunk tovább haladni!


Megtanuljuk, hogyan, s mikor kell kiengedni a temérdek katonát az aranypálcánkból, s azt is, hogyan tudjuk féken tartani ezt a hatalmas erőt!

S végül megteremtjük a saját palotánkat, kertünket, tavunkat, a saját kis biztonságos birodalmunkat.

De mivel több ez egy szép színes, intenzív képi világú rajzfilmnél? 

Élmény szinten vonódik be a gyermek, valósággal megelevenedik a mese körülötte.

Olyan képességek aktivizálódnak az élőszavas mesemondás során, mint a képzelet, a belső képkészítés, a figyelem, fejlődik a szókincs, a ritmusérzék a mesébe illesztett mondókák , dalok segítségével.

A közösségi érzés, a szocializáció is formálódik, hiszen kipróbálják, milyen hangosan tudják együtt énekelni az Aki nem lép egyszerre c.dalt, s milyen rettentő ereje van az együtt menetelésnek, még a legnagyobb ellenséget is képes legyőzni. A halk-hangos, a lassú-gyors közötti különbséget érzékeltetve azt is megtanuljuk, hogy ezt az erőt szabályozni is lehet.

Az interaktív mesébe én gyakran drámajátékokat, drámás munkaformákat is illesztek, illetve a mese feldolgozását is rendszeresen drámás megoldásokkal segítem. 

A drámás megközelítés méginkább a csoport építését, a közösség alakulását, a szociális kompetenciák erősítését szolgálják.

A mese után papírból kishajókat hajtogattunk, amelyeket ,,vízre bocsájtottunk". Megbeszéltük, ki merre indulna el, mit hozna rakományként haza, s egy drámás játékkal zártuk a foglalkozást. 

👇

FÚJ, FÚJ, FÚJ A SZÉL....a játék lényege az, hogy a játékvezető mondja a mondatot, hogy Fúj, fúj, fúj a szél, annak fúj a szél....akinek kék színű a hajója...akinek van a hajójában kincs...vagy aki már szeretne visszafordulni ...aki fél egy kicsit a viharban... 

Aki magára nézve igaznak érzi az adott állítást, az megúsztatja a papírhajóját a  ,,tengeren".

Nagyon jó önismereti, társismereti játék, nálam imádták a gyerekek, egy idő után maguk találták ki az állításokat!

Próbáljátok ki!


Giriczné Gyányi Mária

Drámapedagógus,óvodapedagógus, Pompás Mesés Nagykövet






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...

Mit gondolt a költő?

Régóta írok, mondhatni az egész életemet áthatotta ez a tevékenység.  Versek, naplók, elmélkedések, mesék, novellák, szakmai cikkek, még regényírós korszakom is volt. Egészen testközeli élményem van az irodalomórák kicsit izzadságszagú verselemzéseinek párhuzamában...bizony az én verseim esetében is megtörtént már, hogy olyan mögöttes tartalmakat láttak bele az olvasók, amit én egyáltalán nem gondoltam az adott vers megírása közben. Mondhattam volna Arany János után szabadon,hogy ,,gondolta a fene". Szerintem ezzel nincs baj, sőt! Számomra ez azt tükrözi,hogy a vers megmozgatta az olvasót, asszociációkat indított el nála, és a saját élethelyzetére, arra a kis törékeny pillanatra leképezve éppen azt a gondolatot váltotta ki belőle a vers.  Persze a verseken keresztül megismerhetünk korszakokat, nézeteket, beleláthatunk emberi vívódásokba, s alapvető műveltségünk része az, hogy tudunk egy versről beszélni az adott korban élt költő életére vonatkoztatva.  Kép:pixabay Verset ...