Ugrás a fő tartalomra

Kalandos csapatépítés

Mindannyian szeretünk játszani.
Ezen a feltevésen alapul a mesÉLek-kijátszótér kalandos csapatépítő programja.

Alkalmazott drámajátékokat simítunk történeti keretbe, ami nem csak élményt nyújt a játszóknak, hanem különböző képességeket, készségeket dolgoztat meg. 
Ezzel pedig hozzájárul az önismerethez, társismerethez. 
A közös élmény összekovácsolja a csapatot, együtt játszani, nevetni nagyon jó dolog. 
Itt olvashatsz egy tematikus, drámás  mesÉLekes csapatépítőről.👇

Nem klasszikus csapatépítés ez. Nem konkrétan  az erősségek, hiányosságok feltárása a cél, ugyanakkor ezek a játékok során felszínre kerülhetnek.


Másik formája a komplex drámafoglalkozás, amely valamely problémát helyez középpontba, és ezt járjuk körbe drámamódok, drámajátékok segítségével. Erről itt is olvashatsz👇
A téma, annak mélysége, a kiválasztott drámamódok, játékok az adott csoportra vannak szabva.
Érzelmeket hozhat felszínre, attitűdbeli változásokat eredményezhet. 



Ajánlom:

👉 Céges csoportoknak,munkatársaknak
👉 Pedagógus kollektíváknak
👉 Iskolai osztályoknak
👉 Baráti társaságoknak

Amennyiben szeretnéd egy lakatlan szigeten kipróbálni ügyességedet, vagy egy varázslóiskola diákjaként  próbára tenni csapatodat, barátaidat, netán a kisgömböc gyomrából is ki tudnál szabadulni? 
Akkor keresd a mesÉLek-kijátszótér  oldalát üzenetben!

Giriczné Gyányi Mária

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...
Megjegyzés küldése
További információk

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...
Megjegyzés küldése
További információk

Mit gondolt a költő?

Régóta írok, mondhatni az egész életemet áthatotta ez a tevékenység.  Versek, naplók, elmélkedések, mesék, novellák, szakmai cikkek, még regényírós korszakom is volt. Egészen testközeli élményem van az irodalomórák kicsit izzadságszagú verselemzéseinek párhuzamában...bizony az én verseim esetében is megtörtént már, hogy olyan mögöttes tartalmakat láttak bele az olvasók, amit én egyáltalán nem gondoltam az adott vers megírása közben. Mondhattam volna Arany János után szabadon,hogy ,,gondolta a fene". Szerintem ezzel nincs baj, sőt! Számomra ez azt tükrözi,hogy a vers megmozgatta az olvasót, asszociációkat indított el nála, és a saját élethelyzetére, arra a kis törékeny pillanatra leképezve éppen azt a gondolatot váltotta ki belőle a vers.  Persze a verseken keresztül megismerhetünk korszakokat, nézeteket, beleláthatunk emberi vívódásokba, s alapvető műveltségünk része az, hogy tudunk egy versről beszélni az adott korban élt költő életére vonatkoztatva.  Kép:pixabay Verset ...
Megjegyzés küldése
További információk