Hogyan tudunk erkölcsi érzelmekről, értékrendről, a mindennapi szabályokról, viselkedésről beszélgetni a gyerekekkel úgy, hogy mindez játékosan valóban eljusson hozzájuk?
Az óvodás korú gyermekeknél a szándékos tanulás képessége még nem alakult ki, nagyjából 6-7 éves korra tehető ennek kialakulása. Ahhoz, hogy valódi tudásbeli, viselkedésbeli változás alakuljon ki, az óvodás cselekvő aktivitása, megtapasztalása szükséges.
Mit jelent ez valójában?
Leültetek egy óvodás gyermeket, és elmagyarázom neki, hogy márpedig vannak szabályok, amik mindenkire vonatkoznak,és bizony muszáj kompromisszumokat is kötnie, és ne higgye, hogy toporzékolással elérhet bármit, de jobb ha tudja, hogy az elesetteken segíteni kell, sőt barátkozzon meg a gondolattal, hogy a szüleiről való leválás folyamata éppen elkezdődött nála... majd utána nyugodtan továbbállok abban a boldog tudatban, hogy most végre minden megváltozik...
De nem változik. Körülbelül fél perc múlva már el is felejtette csodás szónoklatomat.
Akkor mit tehetek?
Az óvodás korosztály játékba, tevékenységbe ágyazottan tanul. Sőt, mi felnőttek is sokkal hatékonyabban jegyzünk meg bármit, ha átéljük egy tevékenység során, mint ha csak halljuk.
Ezért a meséket, történeteket, és a drámapedagógiát hívom segítségül.
Jajj, mindig csak a dráma...gondolhatnánk. Mi változik ettől?
A mesÉLek-kijátszótér drámafoglalkozásain megtapasztaljuk milyen érzés sündisznóbőr cipőben toporzékolni, mi magunk eszelünk ki jobbnál jobb toporzékolási lehetőségeket, majd szoborrá változtatjuk a pillanatot, S megnézzük azt is, milyen arcot vág az, aki folyton mérgeskedik valamin.
Máskor meg kis kecskegidákká változva megszegjük a szabályt, vígan viháncolunk a mezőn, miközben anyukánk oda van...S még egy farkas is leselkedik ránk.
Majd pedig megépítjük a kismalacokkal a házunkat a veszélyekkel teli erdőben...
Igen, de mégis mi változik ezek során?
A dráma a szerepben való megtapasztalás lehetőségét biztosítja. Ez azért jó, mert egy védett közegben, fiktív világban élhet át valódi érzelmet a gyermek. A szerep távolít, véd, ugyanakkor lehetőséget teremt átélni akár a nehéz helyzeteket is, és segít felismerni ezeknek a kellemetlen következményeit. Szerephelyzetnek megfelelően viselkednek, ugyanakkor a saját, valódi érzelmeikkel dolgoznak.
Akkor ez nem is játék, hanem tanulás?
Igen, ez játékba ágyazott tanulás, aminek nem biztos, hogy azonnal látjuk az eredményét, de hosszú távon, sok- sok megtapasztalással hatékonyan tudjuk a gyermekek érzelmi intelligenciáját, viselkedésbeli attitűdjeit alakítani...
S ehhez nem kell más, csak pár kecskegida a mezőn...
Giriczné Gyányi Mária
drámapedagógus,óvodapedagógus, Pompás Mesés Nagykövet
Megjegyzések
Megjegyzés küldése