Ugrás a fő tartalomra

Kecskegidák a réten

Hogyan tudunk erkölcsi érzelmekről, értékrendről, a mindennapi szabályokról, viselkedésről beszélgetni a gyerekekkel úgy, hogy mindez játékosan valóban eljusson hozzájuk? 

Az óvodás korú gyermekeknél a szándékos tanulás képessége még nem alakult ki, nagyjából 6-7 éves korra tehető ennek kialakulása. Ahhoz, hogy valódi tudásbeli, viselkedésbeli változás alakuljon ki, az óvodás cselekvő aktivitása, megtapasztalása szükséges. 




Mit jelent ez valójában?

Leültetek egy óvodás gyermeket, és elmagyarázom neki, hogy márpedig vannak szabályok, amik mindenkire vonatkoznak,és bizony muszáj kompromisszumokat is kötnie,  és ne higgye, hogy toporzékolással elérhet bármit, de jobb ha tudja, hogy az elesetteken segíteni kell, sőt barátkozzon meg a gondolattal, hogy a szüleiről való leválás folyamata éppen elkezdődött nála... majd utána nyugodtan továbbállok abban a boldog tudatban, hogy most végre minden megváltozik...

De nem változik. Körülbelül fél perc múlva már el is felejtette csodás szónoklatomat.

Akkor mit tehetek?

Az óvodás korosztály játékba, tevékenységbe ágyazottan tanul. Sőt, mi felnőttek is sokkal hatékonyabban jegyzünk meg bármit, ha átéljük egy tevékenység során, mint ha csak halljuk.

Ezért a meséket, történeteket, és a drámapedagógiát hívom segítségül.

Jajj, mindig csak a dráma...gondolhatnánk. Mi változik ettől?

A mesÉLek-kijátszótér  drámafoglalkozásain megtapasztaljuk milyen érzés sündisznóbőr cipőben toporzékolni, mi magunk eszelünk ki jobbnál jobb toporzékolási lehetőségeket, majd  szoborrá változtatjuk a pillanatot, S megnézzük azt is, milyen arcot vág az, aki folyton mérgeskedik valamin.



 Máskor meg kis kecskegidákká változva megszegjük a szabályt, vígan viháncolunk a mezőn, miközben anyukánk oda van...S még egy farkas is leselkedik ránk.

Majd pedig megépítjük a kismalacokkal a házunkat a veszélyekkel teli erdőben...


Igen, de mégis mi változik ezek során?

A dráma a szerepben való megtapasztalás lehetőségét biztosítja. Ez azért jó, mert egy védett közegben, fiktív világban élhet át valódi érzelmet a gyermek.  A szerep távolít, véd, ugyanakkor lehetőséget teremt átélni akár a nehéz helyzeteket is, és segít felismerni ezeknek a kellemetlen következményeit. Szerephelyzetnek megfelelően viselkednek, ugyanakkor a saját, valódi érzelmeikkel dolgoznak. 

Akkor ez nem is játék, hanem tanulás? 

Igen, ez játékba ágyazott tanulás, aminek nem biztos, hogy azonnal látjuk az eredményét, de hosszú távon, sok- sok megtapasztalással hatékonyan tudjuk a gyermekek érzelmi intelligenciáját, viselkedésbeli attitűdjeit alakítani...

S ehhez nem kell más, csak pár kecskegida a mezőn...


Giriczné Gyányi Mária

drámapedagógus,óvodapedagógus, Pompás Mesés Nagykövet






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...

Mit gondolt a költő?

Régóta írok, mondhatni az egész életemet áthatotta ez a tevékenység.  Versek, naplók, elmélkedések, mesék, novellák, szakmai cikkek, még regényírós korszakom is volt. Egészen testközeli élményem van az irodalomórák kicsit izzadságszagú verselemzéseinek párhuzamában...bizony az én verseim esetében is megtörtént már, hogy olyan mögöttes tartalmakat láttak bele az olvasók, amit én egyáltalán nem gondoltam az adott vers megírása közben. Mondhattam volna Arany János után szabadon,hogy ,,gondolta a fene". Szerintem ezzel nincs baj, sőt! Számomra ez azt tükrözi,hogy a vers megmozgatta az olvasót, asszociációkat indított el nála, és a saját élethelyzetére, arra a kis törékeny pillanatra leképezve éppen azt a gondolatot váltotta ki belőle a vers.  Persze a verseken keresztül megismerhetünk korszakokat, nézeteket, beleláthatunk emberi vívódásokba, s alapvető műveltségünk része az, hogy tudunk egy versről beszélni az adott korban élt költő életére vonatkoztatva.  Kép:pixabay Verset ...