Ugrás a fő tartalomra

Mit meséljek?


A mesehallgatást megalapozza a sok mondókázás: a csiklandozók, arcsimogatók, ölbéli játékok, melyek terjedelmüket tekintve rövidek, de interaktívak. A baba visszamosolyog, figyel a hangunkra, a szánk mozgására, S habár még nem tud beszélni, de a hanglejtés, a beszéd dallama, a mimikánk ,,válaszra " készteti. Ő is mosolyog, formálja a száját, gőgicsél. Kommunikál.


A legelső, baba meséknek én a saját magunk által kitalált történeteket ajánlom. Csak néhány mondat, mondjuk a nagymama cicájáról, vagy az eső után megjelenő csigabigákról, hangutánzókkal, mondókával kiegészítve. Lassabb beszédtempóval, érthetően artikulálva. (nem babanyelven selypítve)

Te is tudsz ilyet kitalálni!🙏 (ha bátortalan vagy, szívesen segítek)


Később lehet kitalálni olyan kis történetet, aminek ő maga, a gyermek a főszereplője, hétköznapi történésekkel. Akár ténylegesen elmesélhetitek az ő napját. Még mindig röviden, lassan mesélve. Ezzel a beszédfejlődésben is támogatjuk őt.


Óvodáskorba lépve ajánlom a népmeséket bevezetni, ott is először a formulamesékkel, állatmesékkel kezdjünk. A varázsmesék időszaka később, nagyjából 5 éves kor körül jön el (egyéni eltérések lehetnek), de ehhez szükséges az, hogy kialakuljon a kettős tudat, amikor már könnyedén ki-belép a mesékbe, beleéli magát a szereplők bőrébe, de nem téveszti össze a valósággal. Eljött az ideje a Pompás mesefoglalkozásoknak😉


Kép:pixabay


Gyakori visszajelzés a népmesékkel kapcsolatban, hogy inkább nem is mesélik, mert ijesztő. Sajnos én azt tapasztalom, hogy az egészen kicsi óvodások olyan vizuális képi anyagot néznek rendszeresen, ami nemhogy nem nekik való, de sajnos valóban félelmet, bizonytalanságot kelt bennük. Ezek után ha egy népmesében sárkányról hall, azt a ,,szörnyképet" társítja hozzá, amit egyszer már látott képi információként , S riadalmat keltett benne. Válogassunk a népmesék között, életkornak, érdeklődésnek megfelelően, S ami nekünk, felnőttként taszító, nem szívesen meséljük, akkor azt hagyjuk ki! 


A megbomlott egyensúly helyreállításának lehetősége, az, hogy van kiút a legsűrűbb erdőből is, S hogy a hétfejű sárkány is legyőzhető olyan fontos ősi tudást adnak át, melyek a mesélések során mélyen beépülnek a gyermekek értékrendjébe, S segítenek eligazodniuk a világban. 


Műmesékből is bátran szemezgessük, a gyermek érdeklődésének megfelelően, vannak nagyon jó lapozók, képeskönyvek. Nálunk a nagy port kavart Anna, Peti, Gergő könyvek is bejöttek, mikor elsős lett a nagyfiam, már ő olvasta a kicsinek. 😉


Természetesen helye van a mesenézésnek is. Nálunk is volt. A hangsúly az arányokon van...mit és mennyit.  


Egy nagyon fontos dolog van: mesére SZÜKSÉGE VAN a gyermeknek, csakúgy mint a játékra. Nekik ez a lételemük. Ez nem csak mese...és nem csak játék. Nekik ez a világ megismerésének csodálatos módja. 



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vedd fel a fonalat! (részlet Holle anyó blogjából)

,, Megint egy reggel...és ez a párnarázogatás annyira nem menő...havat látni se akarok egyelőre...  Nem mintha valaha is érdekelt volna, mi számít menőnek. Én csinálom, mert megnyugtat, naponta ismétlődő rutin, lehet kicsit bogaras vagyok. Aztán majd jön valaki ismét... akinek utat kell mutatnom, akit fel kell ráznom, mert belegabalyodott a gondjaiba. Persze csak miután sorba rendezte amit kisütött, és megfényesítette az álmait... akarom mondani az almáit. Csakis akkor megy... Hja, hogy ez nehéz? Hogy közbe meg is égetheted magad? De ha a poshadt almáidat tartogatod az a többit is megfertőzi... Megéri? De csak úgy mondom persze, te döntesz. Na nézzenek oda, egy szál kifeslett ebből az ócska kötényből... Tessék, vedd fel a fonalat! Na, itt van. A tiéd." Én felvettem, és elindultam.... Így született a mesÉLek - kijátszótér. Az álmom, az almám...ahol a mesék a munkám eszközei, ahol a drámakirálynő egy pozitív jelentésű szó, ahol az iskolába készülő gyermekek párnáit felrázva helyükre...

Mesék éjszakája Dévaványán

 A Metamorphoses Meseterápiás Egyesület által életre hívott programon, a Mesék éjszakáján országszerte mesemondással készülnek a meseterapeuták, mesemondók, melyhez a Pompás Napok által a mesÉLek - kijátszótér is csatlakozott. Cél a mesék éltetése, népszerűsítése, hiszen tudjuk, a mese szellemi táplálék. Az aranypálca című mese interaktív bemutatása után, hogy egy kis dráma is legyen benne, behoztam egy problémahelyzetet: a királyfi egy vadászat során elveszítette az aranypálcát. A palota detektívjeivé válva megpróbáltunk fényt deríteni a sajnálatos esetre, s ehhez nagyon jó eszköznek bizonyultak a Pompás mesekártyák. A kártyalapok szimbólumainak segítségével új történetet szőttünk, melyből kiderült a pálca holléte, s vissza is szereztük azt!  Hogy hol volt? Derítse ki mindenki, akár egy pakli mesekártya társaságában! Giriczné Gyányi Mária drámapedagógus, Pompás Nagykövet