Ugrás a fő tartalomra

Csapatépítés játszva

mesÉLek- csapatépítő tréning

Kalandok Roxfortban
,,Mindannyian felvételt nyertetek a Roxfort boszorkány és varázslóképző iskolába. Eljött az idő, hogy megkezdjétek tanulmányaitokat!"

Így kezdődött a 4 órás csapatépítő tréningünk egy irodai kollektívának, Békéscsabán.


Kép: pixabay



A sztori egy vezető szálként működött, az ismert varázslós történet szereplői, szimbólumai elevenedtek meg a kaland során.

Drámajátékok segítségével sikerült 

🪄   megtalálnunk a 9és 3/4 vágányt

🪄megkeresni a zsupszkulcsot, amivel eljutottunk Roxfortba

🪄   beindítani a repülőszőnyeget, ami felvitt a tantermekbe

🪄 megtanultunk 20-ig számolni hatékonyan

🪄 szuper portrékat alkottunk egymásról

🪄 a gondolatainkkal lebegtettünk tárgyakat

🪄 lefüleltük Hisztis Myrtillt

🪄az Abszol úton kipróbálhattuk az első varázspálcánkat

🪄játszottunk egy kviddics meccset

🪄Kimerészkedtünk a Tiltott rengetegbe, ahol újraalkottuk a Bölcsek kövét, kiszabadultunk az óriáspók hálójából, és igyekeztünk távol tartani a vérfarkast.

🪄 házat építettünk

Majd miután visszajutottunk a kastélyba

🪄sikeres boszorkány és varázslóvizsgát tettünk.

A vizsga utáni gála megszervezése is a résztvevők feladata volt:
🪄 így sikerült egy igazán ízletes , és különleges menüt összeállítani

🪄egy izgalmas, tartalmas gálaműsort megszervezni

🪄és az igazgatói beszédet is sikerült összeállítani.


Kép:pixabay



Ezek a játékok a hatékony kommunikációra, a csapatmunkára, kompromisszumokra, egymás támogatására épültek. 
Az a különlegessége a mesÉLek- tréningnek, hogy mindig valamilyen fiktív történeti keretben találkoznak a résztvevők a játékokkal, feladatokkal, így egy közösen megélt történet bontakozik ki előttük. 
Nem feladatként, hanem kalandként élik meg, intenzíven dolgozik a képzelet, a fantázia, és ezek a közös pillanatok élményként raktározódnak el.

Ha szeretnétek Ti is egy ilyet átélni, és megerősíteni a csapatotokat, munkahelyi kollektívátokat, osztályotokat, keressétek a mesÉLek-kijátszótér oldalát árajánlatért!

A tréninget tartja:  
Giriczné Gyányi Mária
drámapedagógus, Pompás Mesés Nagykövet






Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...
Megjegyzés küldése
További információk

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...
Megjegyzés küldése
További információk

Mit gondolt a költő?

Régóta írok, mondhatni az egész életemet áthatotta ez a tevékenység.  Versek, naplók, elmélkedések, mesék, novellák, szakmai cikkek, még regényírós korszakom is volt. Egészen testközeli élményem van az irodalomórák kicsit izzadságszagú verselemzéseinek párhuzamában...bizony az én verseim esetében is megtörtént már, hogy olyan mögöttes tartalmakat láttak bele az olvasók, amit én egyáltalán nem gondoltam az adott vers megírása közben. Mondhattam volna Arany János után szabadon,hogy ,,gondolta a fene". Szerintem ezzel nincs baj, sőt! Számomra ez azt tükrözi,hogy a vers megmozgatta az olvasót, asszociációkat indított el nála, és a saját élethelyzetére, arra a kis törékeny pillanatra leképezve éppen azt a gondolatot váltotta ki belőle a vers.  Persze a verseken keresztül megismerhetünk korszakokat, nézeteket, beleláthatunk emberi vívódásokba, s alapvető műveltségünk része az, hogy tudunk egy versről beszélni az adott korban élt költő életére vonatkoztatva.  Kép:pixabay Verset ...
Megjegyzés küldése
További információk