...S a kisgömböc gurult ki egyenest kapun keresztül, ki az utcára...benne a három leány, az anyjuk, meg az apjuk.
Rázkódnak,zötykölődnek odabent, minden egyes döccenésre helyet cserélnek...majd egy bucka tetején megáll a gömböc. Se előre, se hátra. Ebben a szorongatott pillanatban szinte halljuk a szívünk dobbanását. A gömböc belsejében önismereti munka lehetőségei bontakoznak ki.
Megfogjuk egymás kezét, hiszen együtt kerültünk ebbe a helyzetbe, együtt éljük át, természetesen szerepből. A szerep távolít, védi a játszókat, ugyanezért nyitottabbá tesz, bátrabbá, hiszen nem én csinálom ezt, nem velem történik ez, hanem a szereplővel.
Csak gurul, gurul a gömböc...
Előre csak előre
Lássuk mi lesz belőle!
S végül a szabadulás...érdemes ezzel a felszabadító pillanattal is kezdeni valamit, mint ahogyan a padláson a gömböc hűlt helye is is kitölthető valami mással. Valami jóval...
Egy konkrét meséhez számtalan variációt tervezhetünk, attól függően,hogy mi az adott célunk vele. Egy dramatikus interaktív mesélés képzésen (MeseMeseJáték) is láttam, megéltem egy Kisgömböc feldolgozást. Ott én voltam a kis kanászlegény, akinek a kezében ott volt a megoldás, a kis bécsi bicska...Jó élmény volt. A mese után bátorítottak bennünket a próbálkozásra, hiszen rengeteg lehetőség van ebben a mesében is. Az én mesefeldolgozásomat azóta sokszor, sok helyen játszottam már, és volt olyan résztvevő, aki ezáltal kedvelte meg ezt a mesét. Mert adott neki valamit!
Az érzelmi intelligencia magában foglalja azt hogy képesek vagyunk a saját érzelmeinket meghatározni,beazonosítani, majd kezelni,kontrollállni is. Képesek vagyunk kapcsolatokat teremteni, egy társas közegben elhelyezni magunkat, észrevesszük,beazonosítjuk mások érzelmi állapotát, képesek vagyunk együttérezni.
Nagyszerűen fejleszthető mesék által, népmeséink számtalan élethelyzetet,problémát tárnak elénk, S ezekre megoldási mintákat is adnak. Ehhez remekül illeszkednek a népi mondókák,népi játékok, népdalok, S így együtt komplexen, több érzékszervi csatornán keresztül hatnak. A Pompás Napok csapata remek munkát végez ebben a szemléletben.
A mesék drámajátékokkal, munkaformákkal való kombinálása nagyon jó lehetőséget nyújt arra, hogy egy közösségen belüli viszonyokat építsük.
Debrecznei Tibor nagyszerű drámapedagógus írta Drámapedagógiai órák alsóban, felsőben és főiskolán című könyvében hogy ,,a drámapedagógia a személyiségközpontú reformpedagógiák egyike, eljárásait a játék személyiség-és kreativitásfejlesztő mozzanataira építi...tanítványok beilleszkedési zavarait kívánja kiküszöbölni, konfliktusokat akar megoldani, morális problémák között szeretne eligazodni."
Legyen ez gyermek csoport, vagy éppen felnőtt munkaközösség, az együtt játszás, a megtervezett önismereti, csoportismereti játékok során közösségépítés zajlik.
A játékok mesébe való beillesztése élményt nyújt a résztvevőknek, a mese önmagában is hat, de a drámajátékokkal kiemelhetünk belőlük élethelyzeteket, szituációkat, célunknak megfelelően. A dráma tükröt tart önmagunk számára, S a társainkat is jobban megismerjük játék közben.
Csoportépítés önmagunk és mások megismerésével? Igen, lehetséges.
Giriczné Gyányi Mária
drámapedagógus,óvodapedagógus,Pompás Mesés Nagykövet
Megjegyzések
Megjegyzés küldése