mesÉLek - kijátszótér

  A mesÉLek-kijátszóteret egy olyan kis kuckónak álmodtam meg, ahol a fejlődés és az élmény kéz a kézben járnak. Legfontosabb célom az, hogy a hozzám forduló szülőknek segítséget nyújtsak , ha gyermekük iskola előtt áll, ha gyermekük képességeiben elmaradást tapasztalnak, ha idegrendszeri éretlenség tüneteit tapasztalják gyermekük esetében, vagy ha maguk sem tudják még, de érzik baj van.  Minden esetben szakmai kompetenciáim határain belül igyekszem segíteni, illetve megkeresni számukra a leghatékonyabb fejlesztési lehetőségeket más szakemberek ajánlásával. Másik fontos célom az élményszerű megközelítés, a mesék általi fejlődés elősegítése, a mesék kiemelten fontos helyének megvilágítása.  Fontos számomra az önkénteskedés, sok helyre megyek így mesélni, foglalkozást tartani, örömmel terjesztem a meséket, hiszek a Pompás Nagyköveti munka eredményességében.   Milyen esetekben tudok segítséget nyújtani a MesÉLek-kijátszótéren? -iskola előtti felkészítés, részképességek ügyesítés

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelmi átélést

Egy matrac, ami csak az övé, ami a saját kis biztonságos tere lesz az órákon, ahol óráról órára bátrabb, magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb, mozgásában koordináltabb lesz.  Kép: Pixabay A jóga órákon javul a gyermek mozgáskoordinációja, egyensúlyérzéke. A testtudat fejlődik, de áldásos hatással van az immunrendszerre is. Az idegrendszer érése mozgáson keresztül történik, S így a jóga is segít ebben. Az érzelmi intelligencia fejlesztésének egy nagyon hatásos módja, megtanulják felismerni, megélni és kifejezni érzelmeiket. Önismeretük, önbizalmuk is fejlődik a mesébe ágyazott ászanák gyakorlásával. S ami különösen fontos, a szorongások, félelmek oldására is találunk megfelelő gyakorlatokat. A jógázó gyermekek ismerik saját testüket, kêpesek feszültségüket hatékonyan levezetni, konfliktusait kezelni, kiegyensúlyozottabbak, figyelmüket jobban tudják koncentrálni. Mesékkel dolgozó szakemberként természetes számomra, hogy a jógapózokat is meséken, történeteken keresztül gyakoroljuk, így tess

 Az iskolaérettség rendkívül összetett folyamat, amely nagyjából 6-7 éves korban alakul ki, testi, pszichés, mozgásbeli, kognitív érettséget jelent. Fotó:Pixabay  Ez nem azt jelenti, hogy a gyermek ekkor már tökéletesen csinál mindent...inkább azt, hogy optimálisan fejlődik, és megvannak az alapjai ahhoz, hogy elsajátítsa az írást, olvasát, számolást, s képes lesz a tanórán koncentrálni, figyelni. Feladattudata kialakult, képes olyan tevékenységet is végezni, amihez esetleg nincs kedve. Mozgása összerendezett, ismeri saját testét, képes elhelyezni magát a térben, téri tájékozódása kialakult. Egy iskola-előkészítő foglalkozáson a részképességek célzott ügyesítése történik, ismereteket rendszerezünk, bővítünk. Mindezt történeti keretbe simítva, mesésen, játékosan. -apró kavicsokkal kirakjuk a csillagszemű juhász palotába vezető útját, ami lehet egyenes, kacskaringós, dimbes-dombos (finommotorika, szem-kéz koordináció) -eljátsszuk hogy Piroska bevásárol a nagymamájának, ismerkedünk a menn

Amikor az idegrendszer fejlődése során valahol keletkezik egy pici hézag, mondjuk egy mozgásforma kimarad, vagy felcserélődik, vagy csak egyszerűen nem elég ideig gyakorolja a gyermek, akkor onnastól kezdve ingatag alapra építkezik. Nehezen indulhat a beszéd, nehezített lehet a szenzoros ingerek feldolgozása, kognitív képességei nem fejlődnek optimálisan. Ilyenkor segít a KMT torna. Az óra előtt megölel...kapocs van közöttünk...ebben benne van a bizalom, a szeretet, a kitartás, a fáradtsàg, az öröm, a fejlődés lehetősége...minden. -Most királylányok leszünk, mit szólsz? -Jó. Szeretem a királylányokat. -Akkor nézzük, mi történt a kis királylánnyal ezen a napon... Fotó: Pixabay S itt egy csodás kis mese bontakozik ki,melynek  főszereplője a kisgyermek. Kalandozunk, megélünk, játszunk,miközben a tervezett tornasor elemeit szépen végiggyakoroljuk.  ➻nem fejemelés gyakorlatot végzünk, hanem kipróbáljuk, hogyan ébredt fel a királylány reggel... ➻nem gurulást gyakorlunk, hanem farönköket gurí

Hogyan lehet bejárni a világot úgy, hogy ki sem mozdulunk?  Egy drámafoglalkozáson éppen ezt tesszük... világgá megyünk, s a drámapedagógia segítségével megismerjük mindazt, ami közel s távol létezik...s ha nem létezik, akkor megteremtjük. Fotó:Pixabay Mesék, történetek segítségével tapasztalásokat szerzünk, érzelmeinket megéljük, konfliktusokat kezelünk, problémákat oldunk meg.  De hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a dráma eszközeivel teremtünk egy fiktív világot, mint ezen a drámafoglalkozáson  , ebbe a világba belépve valódi problémahelyzetekkel találkoznak a gyermekek, valódi ismereteket szereznek, valódi érzelmek keletkeznek bennük. Javul kommunikációjuk, önismeretük, önbizalmuk, mozgáskoordinációjuk,problémamegoldó képességük. És mindezt úgy, hogy közben játszanak.  Mesékkel ötvözve megismerhetik kultúránk, hagyományaink elemeit (a PompasNapok  módszertana erre épül), útmutatást kapnak sajàt, valódi problémáik megoldására, félelmeik legyőzésére, értékeik felismerésére.  S ez ugyanú

A gyermekek mozgásfejlődése, és az idegrendszer érése valóban  szoros egységben valósul meg. A fejlődésre most a  drámapedagógia szemüvegén keresztül néztem rá, kapcsolódási pontokat keresve. Ugyanúgy cselekvésbe ágyazva, játékosan hat a gyermekre egy drámafoglalkozás, mint egy mozgásfejlesztő tevékenység. A szenzomotoros megismerés fontosságát figyelembe véve a drámapedagógia érzékelést fejlesztő játékai kiváló szenzoros fejlesztésnek bizonyulnak.  De miért fontos ez?  Mert a gyermek az első években nagyrészt mozgással szerzi be ismereteit a külvilágról. Hasra fordul, felemeli a fejét, törzsét, más szemszögből látja a környezetét. Elkezdi érdekelni a távolban lévő tárgy, odakúszik érte. Fókuszálni tanul, és a két agyfélteke összerendeződése megkezdődik. Később legyőzve a gravitációt négykézláb mászik, felül, feláll, majd elindul. Felméri a távolságokat, érzékeli a teret, testrészeinek helyzetét, megtanulja koordinálni mozgását.  A nagymozgások segítségével finommotorikája is tökéletes