mesÉLek - kijátszótér

A gyermekek mozgásfejlődése, és az idegrendszer érése valóban  szoros egységben valósul meg. A fejlődésre most a  drámapedagógia szemüvegén keresztül néztem rá, kapcsolódási pontokat keresve. Ugyanúgy cselekvésbe ágyazva, játékosan hat a gyermekre egy drámafoglalkozás, mint egy mozgásfejlesztő tevékenység. A szenzomotoros megismerés fontosságát figyelembe véve a drámapedagógia érzékelést fejlesztő játékai kiváló szenzoros fejlesztésnek bizonyulnak.  De miért fontos ez?  Mert a gyermek az első években nagyrészt mozgással szerzi be ismereteit a külvilágról. Hasra fordul, felemeli a fejét, törzsét, más szemszögből látja a környezetét. Elkezdi érdekelni a távolban lévő tárgy, odakúszik érte. Fókuszálni tanul, és a két agyfélteke összerendeződése megkezdődik. Később legyőzve a gravitációt négykézláb mászik, felül, feláll, majd elindul. Felméri a távolságokat, érzékeli a teret, testrészeinek helyzetét, megtanulja koordinálni mozgását.  A nagymozgások segítségével finommotorikája is tökéletes

,,A mese (...) olyan, mint a friss levegő: arra is hat, aki nem is akarja. " (Csóka Judit) Én mindig is mesék, történetek bűvöletében éltem. Nekünk volt Óperenciás tenger az udvarunkon, és király is voltam már, igaz csak képzeletben. Egy kiszuperált szekrényben, kint az eresz alatt írtam a saját történeteimet, és fantáziáltam egy mesés birodalomról...Meséltem a babáimnak, majd a gyerekeimnek, mesélek ismerős, ismeretlen gyerekeknek,  apróknak, nagyobbaknak, felnőtteknek...s magamnak. Folyamatosan.  Azóta felnőttem, s a mesés birodalom is felépült, a munkahelyem lett: ez a mesÉLek-kijátszótér  .  Mesélés közben látom magam előtt a képeket...ott fut a belső mozi, kicsit azt is beleszövöm, mutatok belőle, hiszen népmesét nem szó szerint bemagolva mondunk.  Ahogy életre kel a fejemben, az több, mint a lejegyzett meseszöveg, ettől lesz sajátos. S ott, a mesehallgató fejében megint csak formálódik, sajátosan színesedik,  talán emiatt is örök érvényűek. Minden korosztály, legyen az X, Y,

A mesebeli erdők mélyén, ahol az ágak már szinte összeérnek, és fény is alig szűrődik be, na ott talán a mesehősök is félnek kicsit. Legalább is gyorsabban kezd verni a szívük, szinte hallom is. Tá-tá-titi-tá...megmutatom tapssal is! Egy fa, két fa, három fa, sok fa...már körben is állunk. Becsukjuk a szemünket, előre tartjuk a két karunkat, S indulunk befelé a körbe, apró lépésekben,míg mindkét kezünk egy kezet nem ér. Megfogjuk...  nem engedjük el....most kinyitjuk a szemünket, és nemcsak érezzük, látjuk is a kapaszkodó ágakat. S íme a sűrű erdő, máris megteremtve. Jöhet a bátor hősünk, aki egyenként szedi széjjel az egymásba gabalyodott ágakat, míg végül elébe tárul az út.... Helyszínt teremtünk....igen, ezzel láttatjuk a mesét.  Közösen, együtt vagyunk egyek, egy sűrű erdő. Megfogjuk egymás kezét, bár csukott szemmel, nem szimpátia alapján.  De itt most nem kényelmetlen, mert mi most fák vagyunk, kusza ágak.  Nem pedig gyerekek, akik a szocializációs folyamat részei éppen... A hősü

Mi az a drámapedagógia? Pinczésné dr. Palásthy Ildikó, általam nagyon tisztelt volt tanárnőm megfogalmazása nagyon szépen megmutatja azt, hogy mi történik a mesÉLek-kijátszótér en, a drámafoglalkozásokon.  ,, A drámapedagógia a személyiség fejlesztésének olyan módszere,  amelynek során az egyén ismeretei, készségei, képességei, társas  kapcsolatai a nevelő által irányított csoportban történő közös  dramatikus cselekvés révén fejlődnek. (Palásthy, 2003.) Tevékenységeink a ,,mintha" világában valósulnak meg: úgy teszek,mintha valaki más lennék, ezt nem én csinálom, hanem valaki más. Ebben a világban problémahelyzetek állnak elő, olyanok, amelyekkel a gyermek a valóságban is találkozhat.  Amikor a drámás foglalkozásainkon utána járunk, megoldunk egy-egy ilyen problémát, akkor a gyerekek egy megoldási kulcsot kapnak, amit akkor is elő tudnak húzni, ha a valóságban is hasonló szituációba kerülnek. Ez a dráma csodája, hogy egy védett közegben élhet át valós érzelmeket, és megoldási mint

 Az előző blogcikkben már írtam az érzelmi intelligencia (EQ) mesék által történő fejlesztéséről, és néhány visszajelzést is kaptam: miért olyan fontos ez?  Az érzelmi intelligencia magában foglalja azt hogy képesek vagyunk a saját érzelmeinket meghatározni,beazonosítani, majd kezelni,kontrollállni is. Képesek vagyunk kapcsolatokat teremteni, egy társas közegben elhelyezni magunkat, észrevesszük,beazonosítjuk mások érzelmi állapotát, képesek vagyunk együttérezni. Az érzelmi intelligencia nagyszerűen fejleszthető mesék által, népmeséink számtalan élethelyzetet,problémát tárnak elébünk, S ezekre megoldási mintákat is adnak. Ehhez remekül illeszkednek a népi mondókák,népi játékok, népdalok, S így együtt komplexen, több érzékszervi csatornán keresztül hatnak. A  Pompás Napok csapata remek munkát végez ebben a szemléletben. A  mesÉLek-kijátszótér en drámás szakemberként rendkívül fontosnak tartom a cselekvésben leképződő, megjelenő feldolgozást. Egy jól megválasztott drámás gyakorlat, amel

 Egy nagyon kedves kolléganőm, a  Játék rengeteg  gyógypedagógusa, Bőti Anikó vetette fel a témát a minap, hogy melyek azok a lehetőségek amelyekkel gyermekeink érzelmi intelligenciáját, szocializációját, társas kapcsolatait tudjuk fejleszteni. Rákattantam a témára,hiszen a  mesÉLek-kijátszótér en is többek között ezen dolgozom. Mai rohanó világunk, a digitalizáció térhódítása (aminek számos pozitív hozadéka van azért) társas kapcsolataink felszínességét hozta magával. Régen a felnőttek összegyűltek a fonóban, munka közben meséltek, énekeltek. A gyerekek is gyakran ott sertepertéltek, népi játékokat játszottak, kicsik, nagyobbak együtt, hallgatták a meséket, és észrevétlenül erkölcsi normákat, viselkedés formákat sajátítottak el. Szocializálódtak.  Más világban élünk, de a népmese, a népi játékaink ,mondókáink itt vannak velünk, megmaradtak, bátran használjuk ezeket, hiszen csodálatos összekovácsoló erejük a mai napig létezik.  A   Pompás Napok  csapata is azon dolgozik, s  velük együt

 Gyönyörű szép japán mesében merítkeztem meg... Betettem egy linket, itt elolvashatja,aki szeretné! https://egigero.net/ha-kellek-vigyel-el/ Ha kellek,vigyél el, ha nem kellek hagyj itt! Fénylő, pontos ígéret vagy veszély? Ne félj! Ha kellek,vigyél el! Hátadon a súly s az egyensúly valahogy összeér. Ha kellek,vigyél el, még ha nehéz is a teher, mert a kötelesség új... Menj,hogy beletanulj! S ha hazaérve terhe még mindig nyom kell,hogy hátbavágjon a felismerés: Le kell tenned, akkor lehet a tiéd! GiricznéGyM Kép:Pixabay