Ugrás a fő tartalomra

Érzelmi nevelés, társas kapcsolatok a dráma tükrében

Mi az a drámapedagógia?

Pinczésné dr. Palásthy Ildikó, általam nagyon tisztelt volt tanárnőm megfogalmazása nagyon szépen megmutatja azt, hogy mi történik a mesÉLek-kijátszótéren, a drámafoglalkozásokon. 
,, A drámapedagógia a személyiség fejlesztésének olyan módszere, 
amelynek során az egyén ismeretei, készségei, képességei, társas 
kapcsolatai a nevelő által irányított csoportban történő közös 
dramatikus cselekvés révén fejlődnek. (Palásthy, 2003.)

Tevékenységeink a ,,mintha" világában valósulnak meg: úgy teszek,mintha valaki más lennék, ezt nem én csinálom, hanem valaki más. Ebben a világban problémahelyzetek állnak elő, olyanok, amelyekkel a gyermek a valóságban is találkozhat. 


Amikor a drámás foglalkozásainkon utána járunk, megoldunk egy-egy ilyen problémát, akkor a gyerekek egy megoldási kulcsot kapnak, amit akkor is elő tudnak húzni, ha a valóságban is hasonló szituációba kerülnek. Ez a dráma csodája, hogy egy védett közegben élhet át valós érzelmeket, és megoldási mintákat kap az adott problémára. A bátortalanabb, visszahúzódó gyerekek számára is szárnyakat ad ez a mintha-helyzet.

A drámajátékok társas interakciók, a szocializációt, a beilleszkedést, a társas kapcsolatok alakulását jelentős mértékben támogatják. A történetek, mesék, szituációk, amelyeket használunk a mesÉLek foglalkozásokon működésbe hozzák a tükörneuronokat, amelyek lehetővé teszik a történet szereplőinek érzelmeit felismerni, azonosulni vele, átérezni. 
Az, hogy lehetőségük van belehelyezkedni az adott szituációba, s egy védett közegben átélni ezeket,  ez az érzelmi intelligencia (EQ) fejlesztésének egyik leghatékonyabb módszere. 


 Ezen a  Pompás Napok továbbképzésen erről is fogok beszélni majd Mezőberényben. A linkre kattintva további részleteket tudhatnak meg a képzésről.






Giriczné Gyányi Mária
drámapedagógus, KMT fejlesztő, óvodapedagógus, Pompás Nagykövet

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mit meséljek?

A mesehallgatást megalapozza a sok mondókázás: a csiklandozók, arcsimogatók, ölbéli játékok, melyek terjedelmüket tekintve rövidek, de interaktívak. A baba visszamosolyog, figyel a hangunkra, a szánk mozgására, S habár még nem tud beszélni, de a hanglejtés, a beszéd dallama, a mimikánk ,,válaszra " készteti. Ő is mosolyog, formálja a száját, gőgicsél. Kommunikál. A legelső, baba meséknek én a saját magunk által kitalált történeteket ajánlom. Csak néhány mondat, mondjuk a nagymama cicájáról, vagy az eső után megjelenő csigabigákról, hangutánzókkal, mondókával kiegészítve. Lassabb beszédtempóval, érthetően artikulálva. (nem babanyelven selypítve) Te is tudsz ilyet kitalálni!🙏 (ha bátortalan vagy, szívesen segítek) Később lehet kitalálni olyan kis történetet, aminek ő maga, a gyermek a főszereplője, hétköznapi történésekkel. Akár ténylegesen elmesélhetitek az ő napját. Még mindig röviden, lassan mesélve. Ezzel a beszédfejlődésben is támogatjuk őt. Óvodáskorba lépve ajánlom a népme...
Megjegyzés küldése
További információk

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...
Megjegyzés küldése
További információk

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...
Megjegyzés küldése
További információk