Ugrás a fő tartalomra

Érzelmi intelligenciáról drámapedagógus szemmel

 Az előző blogcikkben már írtam az érzelmi intelligencia (EQ) mesék által történő fejlesztéséről, és néhány visszajelzést is kaptam: miért olyan fontos ez? 

Az érzelmi intelligencia magában foglalja azt hogy képesek vagyunk a saját érzelmeinket meghatározni,beazonosítani, majd kezelni,kontrollállni is. Képesek vagyunk kapcsolatokat teremteni, egy társas közegben elhelyezni magunkat, észrevesszük,beazonosítjuk mások érzelmi állapotát, képesek vagyunk együttérezni.

Az érzelmi intelligencia nagyszerűen fejleszthető mesék által, népmeséink számtalan élethelyzetet,problémát tárnak elébünk, S ezekre megoldási mintákat is adnak. Ehhez remekül illeszkednek a népi mondókák,népi játékok, népdalok, S így együtt komplexen, több érzékszervi csatornán keresztül hatnak. A Pompás Napok csapata remek munkát végez ebben a szemléletben.

A mesÉLek-kijátszótéren drámás szakemberként rendkívül fontosnak tartom a cselekvésben leképződő, megjelenő feldolgozást. Egy jól megválasztott drámás gyakorlat, amely adott szituációra van adaptálva lehetőséget teremt érzelmek megfigyelésére, kifejezésére, a szerepbe lépés, különböző helyzetek megteremtése pedig az érzelmek átélését is segítik. Ezek a szituációk csoportmunkát,kooperálást igényelnek, hiszen társas interakciók ezek. Szerepben a gyermek egy olyan helyzetet él át, melyben tudja:ez nem én vagyok, nem én csinálom, S ez egyfajta biztonságot nyújt neki.  Ugyanakkor az így megjelenő érzelmek valódiak. 

Ez a drámamunka csodája, hogy egy védett közegben átélhetünk,megtapasztalhatunk tulajdonképpen bármit, akár nehezebb témákat is feldolgozhatunk a segítségével, természetesen a megfelelő szakmai kompetenciák birtokában.




Giriczné Gyányi Mária

Drámapedagógus, óvodapedagógus,KMT fejlesztő

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...
Megjegyzés küldése
További információk

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...
Megjegyzés küldése
További információk

Mit gondolt a költő?

Régóta írok, mondhatni az egész életemet áthatotta ez a tevékenység.  Versek, naplók, elmélkedések, mesék, novellák, szakmai cikkek, még regényírós korszakom is volt. Egészen testközeli élményem van az irodalomórák kicsit izzadságszagú verselemzéseinek párhuzamában...bizony az én verseim esetében is megtörtént már, hogy olyan mögöttes tartalmakat láttak bele az olvasók, amit én egyáltalán nem gondoltam az adott vers megírása közben. Mondhattam volna Arany János után szabadon,hogy ,,gondolta a fene". Szerintem ezzel nincs baj, sőt! Számomra ez azt tükrözi,hogy a vers megmozgatta az olvasót, asszociációkat indított el nála, és a saját élethelyzetére, arra a kis törékeny pillanatra leképezve éppen azt a gondolatot váltotta ki belőle a vers.  Persze a verseken keresztül megismerhetünk korszakokat, nézeteket, beleláthatunk emberi vívódásokba, s alapvető műveltségünk része az, hogy tudunk egy versről beszélni az adott korban élt költő életére vonatkoztatva.  Kép:pixabay Verset ...
Megjegyzés küldése
További információk