Ugrás a fő tartalomra

Mesék éjszakája Dévaványán

 A Metamorphoses Meseterápiás Egyesület által életre hívott programon, a Mesék éjszakáján országszerte mesemondással készülnek a meseterapeuták, mesemondók, melyhez a Pompás Napok által a mesÉLek - kijátszótér is csatlakozott. Cél a mesék éltetése, népszerűsítése, hiszen tudjuk, a mese szellemi táplálék.


Az aranypálca című mese interaktív bemutatása után, hogy egy kis dráma is legyen benne, behoztam egy problémahelyzetet: a királyfi egy vadászat során elveszítette az aranypálcát. A palota detektívjeivé válva megpróbáltunk fényt deríteni a sajnálatos esetre, s ehhez nagyon jó eszköznek bizonyultak a Pompás mesekártyák. A kártyalapok szimbólumainak segítségével új történetet szőttünk, melyből kiderült a pálca holléte, s vissza is szereztük azt! 
Hogy hol volt? Derítse ki mindenki, akár egy pakli mesekártya társaságában!







Giriczné Gyányi Mária drámapedagógus, Pompás Nagykövet 

 




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mit meséljek?

A mesehallgatást megalapozza a sok mondókázás: a csiklandozók, arcsimogatók, ölbéli játékok, melyek terjedelmüket tekintve rövidek, de interaktívak. A baba visszamosolyog, figyel a hangunkra, a szánk mozgására, S habár még nem tud beszélni, de a hanglejtés, a beszéd dallama, a mimikánk ,,válaszra " készteti. Ő is mosolyog, formálja a száját, gőgicsél. Kommunikál. A legelső, baba meséknek én a saját magunk által kitalált történeteket ajánlom. Csak néhány mondat, mondjuk a nagymama cicájáról, vagy az eső után megjelenő csigabigákról, hangutánzókkal, mondókával kiegészítve. Lassabb beszédtempóval, érthetően artikulálva. (nem babanyelven selypítve) Te is tudsz ilyet kitalálni!🙏 (ha bátortalan vagy, szívesen segítek) Később lehet kitalálni olyan kis történetet, aminek ő maga, a gyermek a főszereplője, hétköznapi történésekkel. Akár ténylegesen elmesélhetitek az ő napját. Még mindig röviden, lassan mesélve. Ezzel a beszédfejlődésben is támogatjuk őt. Óvodáskorba lépve ajánlom a népme...

Vedd fel a fonalat! (részlet Holle anyó blogjából)

,, Megint egy reggel...és ez a párnarázogatás annyira nem menő...havat látni se akarok egyelőre...  Nem mintha valaha is érdekelt volna, mi számít menőnek. Én csinálom, mert megnyugtat, naponta ismétlődő rutin, lehet kicsit bogaras vagyok. Aztán majd jön valaki ismét... akinek utat kell mutatnom, akit fel kell ráznom, mert belegabalyodott a gondjaiba. Persze csak miután sorba rendezte amit kisütött, és megfényesítette az álmait... akarom mondani az almáit. Csakis akkor megy... Hja, hogy ez nehéz? Hogy közbe meg is égetheted magad? De ha a poshadt almáidat tartogatod az a többit is megfertőzi... Megéri? De csak úgy mondom persze, te döntesz. Na nézzenek oda, egy szál kifeslett ebből az ócska kötényből... Tessék, vedd fel a fonalat! Na, itt van. A tiéd." Én felvettem, és elindultam.... Így született a mesÉLek - kijátszótér. Az álmom, az almám...ahol a mesék a munkám eszközei, ahol a drámakirálynő egy pozitív jelentésű szó, ahol az iskolába készülő gyermekek párnáit felrázva helyükre...