Ugrás a fő tartalomra

Vedd fel a fonalat! (részlet Holle anyó blogjából)

,, Megint egy reggel...és ez a párnarázogatás annyira nem menő...havat látni se akarok egyelőre... 

Nem mintha valaha is érdekelt volna, mi számít menőnek. Én csinálom, mert megnyugtat, naponta ismétlődő rutin, lehet kicsit bogaras vagyok. Aztán majd jön valaki ismét... akinek utat kell mutatnom, akit fel kell ráznom, mert belegabalyodott a gondjaiba. Persze csak miután sorba rendezte amit kisütött, és megfényesítette az álmait... akarom mondani az almáit. Csakis akkor megy... Hja, hogy ez nehéz? Hogy közbe meg is égetheted magad? De ha a poshadt almáidat tartogatod az a többit is megfertőzi... Megéri? De csak úgy mondom persze, te döntesz. Na nézzenek oda, egy szál kifeslett ebből az ócska kötényből... Tessék, vedd fel a fonalat! Na, itt van. A tiéd."

Én felvettem, és elindultam.... Így született a mesÉLek - kijátszótér. Az álmom, az almám...ahol a mesék a munkám eszközei, ahol a drámakirálynő egy pozitív jelentésű szó, ahol az iskolába készülő gyermekek párnáit felrázva helyükre kerülnek az ismeretek. Ahol a felnőttek is kisüthetik a saját kenyereiket... 

MESÉS SZOLGÁLTATÁSAIM:

-Bátorító, önbizalom erősítő drámaműhely óvodás korosztálynak, és 5-9 éveseknek

-Iskola-előkészítő rendszerező, fejlesztő foglalkozások nagycsoportosoknak

-Pompás meseműhely 3-9 éveseknek

-mesÉLek Pompás mesefejtegető műhely felnőtteknek

ÉS ŐSZTŐL.... TÁDÁM...

 KOMPLEX MOZGÁSTERÁPIÁS FOGLALKOZÁSOK (FELMÉRÉS, TERÁPIÁS MUNKA) 

Köszönöm a bizalmat! 






Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...
Megjegyzés küldése
További információk

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...
Megjegyzés küldése
További információk

Mit gondolt a költő?

Régóta írok, mondhatni az egész életemet áthatotta ez a tevékenység.  Versek, naplók, elmélkedések, mesék, novellák, szakmai cikkek, még regényírós korszakom is volt. Egészen testközeli élményem van az irodalomórák kicsit izzadságszagú verselemzéseinek párhuzamában...bizony az én verseim esetében is megtörtént már, hogy olyan mögöttes tartalmakat láttak bele az olvasók, amit én egyáltalán nem gondoltam az adott vers megírása közben. Mondhattam volna Arany János után szabadon,hogy ,,gondolta a fene". Szerintem ezzel nincs baj, sőt! Számomra ez azt tükrözi,hogy a vers megmozgatta az olvasót, asszociációkat indított el nála, és a saját élethelyzetére, arra a kis törékeny pillanatra leképezve éppen azt a gondolatot váltotta ki belőle a vers.  Persze a verseken keresztül megismerhetünk korszakokat, nézeteket, beleláthatunk emberi vívódásokba, s alapvető műveltségünk része az, hogy tudunk egy versről beszélni az adott korban élt költő életére vonatkoztatva.  Kép:pixabay Verset ...
Megjegyzés küldése
További információk