Ugrás a fő tartalomra

Blum Add tovább-Bátorság

 A mesÉLek -kijátszótér drámás kis csapata is csatlakozott a Blum program kihívásához. A jéglámpások című mandzsu mesèt interaktív mesélés technikájával ismertettem meg a gyerekekkel, a drámapedagógia eszközeinek segítségével. 

A mesét miközben meséltem, máris élővé tettük, megjelenítettük a kilencfejű madár okozta vihart,különböző hanghatásokkal. Ezután követtük Batulut a barlanghoz,majd a fehér sastoll segítségével magasba emelkedtünk. Ezt egy drámás gyakorlattal idéztük meg, egyvalaki a saját mozdulataival irányította a többiek mozgását, lassan, így megélve az emelkedés minden pillanatát. 



Aztán befurakodtunk a sötét barlangba-ezt mindenképpen szerettük volna megjeleníteni,így egy mászóhengert takartam le sötét anyaggal, ezen keresztül érkeztünk meg a barlang belsejébe.



Az orrunkig sem láttunk, de a többi érzékszervünk kiélesedett...szagokat,illatokat gyűjtöttünk, amiket Batulu érezhetett. Majd kerestük a hangok forrását egy érzékszervi drámajátékkal...a becsukott szemű gyermeknek ki kellett találnia,honnan hallja a hangot, amit a többiek keltettek.



A kavicsokat tovább adtuk,melengettük, nem is akárhogyan,markolás nélkül, tenyérből tenyérbe kellett átügyeskedniük. (Add tovább játék adaptációja)



Végül a gyerekek ötlete alapján a foszforeszkáló kavicsokból (még szerencse,hogy nekünk nem csak kettő volt) szívet formáltunk, s ezek fénye elpusztította a kilencfejű madarat. 


A fény legyőzte a sötétséget, s a bátorság felfénylett a csillogó szemekben!


Giriczné Gyányi Mária drámapedagógus, óvodapedagógus ,KMT fejlesztő



 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   programgazdái arra taníto

Kecskegidák a réten

Hogyan tudunk erkölcsi érzelmekről, értékrendről, a mindennapi szabályokról, viselkedésről beszélgetni a gyerekekkel úgy, hogy mindez játékosan valóban eljusson hozzájuk?   Az óvodás korú gyermekeknél a szándékos tanulás képessége még nem alakult ki, nagyjából 6-7 éves korra tehető ennek kialakulása. Ahhoz, hogy valódi tudásbeli, viselkedésbeli változás alakuljon ki, az óvodás cselekvő aktivitása, megtapasztalása szükséges.  Mit jelent ez valójában? Leültetek egy óvodás gyermeket, és elmagyarázom neki, hogy márpedig vannak szabályok, amik mindenkire vonatkoznak,és bizony muszáj kompromisszumokat is kötnie,  és ne higgye, hogy toporzékolással elérhet bármit, de jobb ha tudja, hogy az elesetteken segíteni kell, sőt barátkozzon meg a gondolattal, hogy a szüleiről való leválás folyamata éppen elkezdődött nála... majd utána nyugodtan továbbállok abban a boldog tudatban, hogy most végre minden megváltozik... De nem változik. Körülbelül fél perc múlva már el is felejtette csodás szónoklatomat

Fejlesztés vagy élmény? Lehet mindkettő?

 Kedves szakmabeli barátaimmal beszélgettünk a minap, és szóba került, hogy manapság talán kicsit túl van hangsúlyozva a fejlesztés jelentősége.  Bevallom, én is mindenben azonnal felfigyelek a fejlesztési lehetőségekre...ugyanakkor az is tény, hogy bármilyen fejlesztő tevékenység hatékonyabb, ha az élményszerű. S ezt a  hatékonyságot fokozza az, ha szakember maga is élvezi ezeket a helyzeteket.  Adjuk meg a gyermeknek azt az élményt, amire természeténél fogva szüksége van, biztosítsuk ehhez a szükséges feltételeket- erre épül a DSZIT terápia, de ha megnézzük, népi játékaink,  a népi kézműves tevékenységek, a mese, de még a drámapedagógia is magában foglalja ezt. S milyen jó lenne, ha ezt a nagyon fontos mondatot belesúghatnánk minden ember fülébe...szelíden, de úgy, hogy biztosan meghallja! Egyensúlyozás a téglákon, ami akár egy híd is lehet képzeletben,  zseblámpás barlangi kaland egy nagy takaró alatt, lopakodni a mesebeli erdőben, szélviharban forogni, fakérget simogatni, homokban