Ugrás a fő tartalomra

Blum Add tovább-Bátorság

 A mesÉLek -kijátszótér drámás kis csapata is csatlakozott a Blum program kihívásához. A jéglámpások című mandzsu mesèt interaktív mesélés technikájával ismertettem meg a gyerekekkel, a drámapedagógia eszközeinek segítségével. 

A mesét miközben meséltem, máris élővé tettük, megjelenítettük a kilencfejű madár okozta vihart,különböző hanghatásokkal. Ezután követtük Batulut a barlanghoz,majd a fehér sastoll segítségével magasba emelkedtünk. Ezt egy drámás gyakorlattal idéztük meg, egyvalaki a saját mozdulataival irányította a többiek mozgását, lassan, így megélve az emelkedés minden pillanatát. 



Aztán befurakodtunk a sötét barlangba-ezt mindenképpen szerettük volna megjeleníteni,így egy mászóhengert takartam le sötét anyaggal, ezen keresztül érkeztünk meg a barlang belsejébe.



Az orrunkig sem láttunk, de a többi érzékszervünk kiélesedett...szagokat,illatokat gyűjtöttünk, amiket Batulu érezhetett. Majd kerestük a hangok forrását egy érzékszervi drámajátékkal...a becsukott szemű gyermeknek ki kellett találnia,honnan hallja a hangot, amit a többiek keltettek.



A kavicsokat tovább adtuk,melengettük, nem is akárhogyan,markolás nélkül, tenyérből tenyérbe kellett átügyeskedniük. (Add tovább játék adaptációja)



Végül a gyerekek ötlete alapján a foszforeszkáló kavicsokból (még szerencse,hogy nekünk nem csak kettő volt) szívet formáltunk, s ezek fénye elpusztította a kilencfejű madarat. 


A fény legyőzte a sötétséget, s a bátorság felfénylett a csillogó szemekben!


Giriczné Gyányi Mária drámapedagógus, óvodapedagógus ,KMT fejlesztő



 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...
Megjegyzés küldése
További információk

Fejlesztés vagy élmény? Lehet mindkettő?

 Kedves szakmabeli barátaimmal beszélgettünk a minap, és szóba került, hogy manapság talán kicsit túl van hangsúlyozva a fejlesztés jelentősége.  Bevallom, én is mindenben azonnal felfigyelek a fejlesztési lehetőségekre...ugyanakkor az is tény, hogy bármilyen fejlesztő tevékenység hatékonyabb, ha az élményszerű. S ezt a  hatékonyságot fokozza az, ha szakember maga is élvezi ezeket a helyzeteket.  Adjuk meg a gyermeknek azt az élményt, amire természeténél fogva szüksége van, biztosítsuk ehhez a szükséges feltételeket- erre épül a DSZIT terápia, de ha megnézzük, népi játékaink,  a népi kézműves tevékenységek, a mese, de még a drámapedagógia is magában foglalja ezt. S milyen jó lenne, ha ezt a nagyon fontos mondatot belesúghatnánk minden ember fülébe...szelíden, de úgy, hogy biztosan meghallja! Egyensúlyozás a téglákon, ami akár egy híd is lehet képzeletben,  zseblámpás barlangi kaland egy nagy takaró alatt, lopakodni a mesebeli erdőben, szélviharban forogni, ...
Megjegyzés küldése
További információk

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...
Megjegyzés küldése
További információk