Ugrás a fő tartalomra

Blum Add tovább-Bátorság

 A mesÉLek -kijátszótér drámás kis csapata is csatlakozott a Blum program kihívásához. A jéglámpások című mandzsu mesèt interaktív mesélés technikájával ismertettem meg a gyerekekkel, a drámapedagógia eszközeinek segítségével. 

A mesét miközben meséltem, máris élővé tettük, megjelenítettük a kilencfejű madár okozta vihart,különböző hanghatásokkal. Ezután követtük Batulut a barlanghoz,majd a fehér sastoll segítségével magasba emelkedtünk. Ezt egy drámás gyakorlattal idéztük meg, egyvalaki a saját mozdulataival irányította a többiek mozgását, lassan, így megélve az emelkedés minden pillanatát. 



Aztán befurakodtunk a sötét barlangba-ezt mindenképpen szerettük volna megjeleníteni,így egy mászóhengert takartam le sötét anyaggal, ezen keresztül érkeztünk meg a barlang belsejébe.



Az orrunkig sem láttunk, de a többi érzékszervünk kiélesedett...szagokat,illatokat gyűjtöttünk, amiket Batulu érezhetett. Majd kerestük a hangok forrását egy érzékszervi drámajátékkal...a becsukott szemű gyermeknek ki kellett találnia,honnan hallja a hangot, amit a többiek keltettek.



A kavicsokat tovább adtuk,melengettük, nem is akárhogyan,markolás nélkül, tenyérből tenyérbe kellett átügyeskedniük. (Add tovább játék adaptációja)



Végül a gyerekek ötlete alapján a foszforeszkáló kavicsokból (még szerencse,hogy nekünk nem csak kettő volt) szívet formáltunk, s ezek fénye elpusztította a kilencfejű madarat. 


A fény legyőzte a sötétséget, s a bátorság felfénylett a csillogó szemekben!


Giriczné Gyányi Mária drámapedagógus, óvodapedagógus ,KMT fejlesztő



 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...
Megjegyzés küldése
További információk

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...
Megjegyzés küldése
További információk

Mit gondolt a költő?

Régóta írok, mondhatni az egész életemet áthatotta ez a tevékenység.  Versek, naplók, elmélkedések, mesék, novellák, szakmai cikkek, még regényírós korszakom is volt. Egészen testközeli élményem van az irodalomórák kicsit izzadságszagú verselemzéseinek párhuzamában...bizony az én verseim esetében is megtörtént már, hogy olyan mögöttes tartalmakat láttak bele az olvasók, amit én egyáltalán nem gondoltam az adott vers megírása közben. Mondhattam volna Arany János után szabadon,hogy ,,gondolta a fene". Szerintem ezzel nincs baj, sőt! Számomra ez azt tükrözi,hogy a vers megmozgatta az olvasót, asszociációkat indított el nála, és a saját élethelyzetére, arra a kis törékeny pillanatra leképezve éppen azt a gondolatot váltotta ki belőle a vers.  Persze a verseken keresztül megismerhetünk korszakokat, nézeteket, beleláthatunk emberi vívódásokba, s alapvető műveltségünk része az, hogy tudunk egy versről beszélni az adott korban élt költő életére vonatkoztatva.  Kép:pixabay Verset ...
Megjegyzés küldése
További információk