Ugrás a fő tartalomra

Számoljunk... Ministatisztika mesÉLek módra


Legutóbbi foglalkozásomat elemezve (mindig reflektálok magamnak egy-egy óra után) ministatisztikát készítettem arról, hogy melyek azok a képesség területek, amelyek megjelennek egy mesÉLek foglalkozáson. Magam is meglepődtem, amikor kapásból 12 területet számoltam össze. 

Azt is gondolhatnánk, hogy ez csak mese... vagy ugyan már, ez csak játék, mit fejleszthet ez? 

Álljon itt egy rövid elemzés, amely rávilágít arra, miben rejlik a dramatikus mesÉLmény, mint módszer hatékonysága, ami a drámapedagógiára épül. (bizony, saját módszertanom is van már, kidolgozása folyamatban, egy hamarosan megjelenő kiadványban)

Egy mesÉLek drámaóra elemzése:



Láthatjuk, hogy pontozási rendszert alkalmaztam a legutóbbi órám vizsgálatakor, ahol is az 5 pont mutatja, hogy teljes mértékben megjelenik az adott terület tréningezése az órán, az 1 pont pedig azt, amelyik nem jelenik meg egyáltalán, közöttük a fokozatok. 
Egyértelműen kiviláglik, hogy az erkölcsi, a szociális készségek, és a képzelet az, ami leginkább igénybe lett véve ezen az órán. Itt egy törpe társadalom életét jelenítették meg a gyerekek, szerepbe bújtak fantáziájuk segítségével, szocializálódtak, hiszen az együttélés, együtt létezés szabályai érvényesültek a játék során, és egy erkölcsi probléma, az egyén illetve a közösség érdekének ütköztetése került górcső alá. 
A gyerekek figyelmére nagy szükség volt ahhoz, hogy eljussunk a problémáig, kibonthassuk azt, és lehetséges megoldási javaslatokat sorakoztassanak fel. Így már el is jutottunk a beszédbátorsághoz, hiszen az alkalmazott drámajátékok segítségével szerepből tudták ezt megtenni, ami biztonságérzetet nyújt a gyermeknek, bátrabban nyilvánulnak meg, amikor a szereplő bőrébe bújva beszélhetnek. Hiszen az nem ő, az a szereplő. Ez az önbizalmukat is erősíti. A történet során új szavakkal ismerkedtek meg, mint például a foszfor, a késztet, így a szókincsük is bővült a foglalkozás alatt. 
A foglalkozás alatt az adott szerepnek megfelelően kell viselkedniük ez kihatással van saját viselkedésükre, annak irányítására. 
A mozgásos szoborjáték, az állókép készítés a nagymozgásokat, a téri tájékozódást ügyesítették. A játék előtt felidéztük a Hófehérke mese szüzséjét, ez emlékezetüket vette igénybe, és ismereteket szereztek a bányászott drágakövekről is. 

Mindez egy óra alatt történt. Szerintem egyértelműen kitűnnek a fejlesztési lehetőségek, és akkor a legeslegfontosabb dologról még nem is beszéltem... Eközben a gyerekek jól érzik magukat, élményt kapnak. 

Gyere a facebook oldalra, ha kíváncsi vagy a mesÉLek - kijátszótér programjaira! 


Ha arra vagy kíváncsi, hogy miben segíthetnek Neked a mesék, gyere a csoportomba! 



Giriczné Gyányi Mária drámapedagógus

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...

Mit gondolt a költő?

Régóta írok, mondhatni az egész életemet áthatotta ez a tevékenység.  Versek, naplók, elmélkedések, mesék, novellák, szakmai cikkek, még regényírós korszakom is volt. Egészen testközeli élményem van az irodalomórák kicsit izzadságszagú verselemzéseinek párhuzamában...bizony az én verseim esetében is megtörtént már, hogy olyan mögöttes tartalmakat láttak bele az olvasók, amit én egyáltalán nem gondoltam az adott vers megírása közben. Mondhattam volna Arany János után szabadon,hogy ,,gondolta a fene". Szerintem ezzel nincs baj, sőt! Számomra ez azt tükrözi,hogy a vers megmozgatta az olvasót, asszociációkat indított el nála, és a saját élethelyzetére, arra a kis törékeny pillanatra leképezve éppen azt a gondolatot váltotta ki belőle a vers.  Persze a verseken keresztül megismerhetünk korszakokat, nézeteket, beleláthatunk emberi vívódásokba, s alapvető műveltségünk része az, hogy tudunk egy versről beszélni az adott korban élt költő életére vonatkoztatva.  Kép:pixabay Verset ...