Ugrás a fő tartalomra

Szedj mesét!

 Kevésbé ismert, kicsit furcsán hangzó, ugyanakkor terápiás alapokon nyugvó mesefejtegető műhely alakult a mesÉLek - kijátszótéren, amely a Pompás Napok módszertanát is magában ötvözi. 

A műhely online már el is indult, egy zárt facebook csoporton belül, ahol immáron már a második mesével dolgozunk, a Hajnalkával, amely erős öngyógyító erőket indíthat be, a hozzájuk kapcsolódó feladatok pedig önismereti munkára késztetik a résztvevőket. 

A mesék régen a felnőttek napjait áthatották, meséltek egymásnak munka közben, meséltek ha bánatuk volt, ha örömük.  Egyes indián népeknél különböző betegségekre más és más meséket ajánlottak.     A mesék által megmutatott megküzdési stratégiák segíthetnek  saját élethelyzeteinkben, reményt adnak, hogy minden rosszból van kiút. A mesét, mint terápiás eszközt alkalmazzák klinikákon is. A meseterápia magyarországi nagy képviselője Boldizsár Ildikó, aki létrehozta a Metamorphosis meseterápiás módszert, melyet egyre többen alkalmaznak.

 Nem a mese gyógyít, hanem az idő, amit rászánsz a magaddal való önismereti munkára. A mese egy recept hozzá. Vagyis itt Rád is szükség van! 

A népmesék valamilyen veszteségből, problémahelyzetből indulnak ki, amit aztán a hősnek sikerül megoldania, és ez a folyamat, ami a végén feloldja a keletkezett szorongatott helyzetet a lehető legegészségesebb, legtermészetesebb hangulatjavító szer. Szedj mesét! 


Gyere, próbáld ki!  Keresd a Facebookon a mesÉLek - Pompás mesefejtegető műhely nevű zárt csoportot! 



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...

Mit gondolt a költő?

Régóta írok, mondhatni az egész életemet áthatotta ez a tevékenység.  Versek, naplók, elmélkedések, mesék, novellák, szakmai cikkek, még regényírós korszakom is volt. Egészen testközeli élményem van az irodalomórák kicsit izzadságszagú verselemzéseinek párhuzamában...bizony az én verseim esetében is megtörtént már, hogy olyan mögöttes tartalmakat láttak bele az olvasók, amit én egyáltalán nem gondoltam az adott vers megírása közben. Mondhattam volna Arany János után szabadon,hogy ,,gondolta a fene". Szerintem ezzel nincs baj, sőt! Számomra ez azt tükrözi,hogy a vers megmozgatta az olvasót, asszociációkat indított el nála, és a saját élethelyzetére, arra a kis törékeny pillanatra leképezve éppen azt a gondolatot váltotta ki belőle a vers.  Persze a verseken keresztül megismerhetünk korszakokat, nézeteket, beleláthatunk emberi vívódásokba, s alapvető műveltségünk része az, hogy tudunk egy versről beszélni az adott korban élt költő életére vonatkoztatva.  Kép:pixabay Verset ...