Ugrás a fő tartalomra

Szedj mesét!

 Kevésbé ismert, kicsit furcsán hangzó, ugyanakkor terápiás alapokon nyugvó mesefejtegető műhely alakult a mesÉLek - kijátszótéren, amely a Pompás Napok módszertanát is magában ötvözi. 

A műhely online már el is indult, egy zárt facebook csoporton belül, ahol immáron már a második mesével dolgozunk, a Hajnalkával, amely erős öngyógyító erőket indíthat be, a hozzájuk kapcsolódó feladatok pedig önismereti munkára késztetik a résztvevőket. 

A mesék régen a felnőttek napjait áthatották, meséltek egymásnak munka közben, meséltek ha bánatuk volt, ha örömük.  Egyes indián népeknél különböző betegségekre más és más meséket ajánlottak.     A mesék által megmutatott megküzdési stratégiák segíthetnek  saját élethelyzeteinkben, reményt adnak, hogy minden rosszból van kiút. A mesét, mint terápiás eszközt alkalmazzák klinikákon is. A meseterápia magyarországi nagy képviselője Boldizsár Ildikó, aki létrehozta a Metamorphosis meseterápiás módszert, melyet egyre többen alkalmaznak.

 Nem a mese gyógyít, hanem az idő, amit rászánsz a magaddal való önismereti munkára. A mese egy recept hozzá. Vagyis itt Rád is szükség van! 

A népmesék valamilyen veszteségből, problémahelyzetből indulnak ki, amit aztán a hősnek sikerül megoldania, és ez a folyamat, ami a végén feloldja a keletkezett szorongatott helyzetet a lehető legegészségesebb, legtermészetesebb hangulatjavító szer. Szedj mesét! 


Gyere, próbáld ki!  Keresd a Facebookon a mesÉLek - Pompás mesefejtegető műhely nevű zárt csoportot! 



Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...
Megjegyzés küldése
További információk

Fejlesztés vagy élmény? Lehet mindkettő?

 Kedves szakmabeli barátaimmal beszélgettünk a minap, és szóba került, hogy manapság talán kicsit túl van hangsúlyozva a fejlesztés jelentősége.  Bevallom, én is mindenben azonnal felfigyelek a fejlesztési lehetőségekre...ugyanakkor az is tény, hogy bármilyen fejlesztő tevékenység hatékonyabb, ha az élményszerű. S ezt a  hatékonyságot fokozza az, ha szakember maga is élvezi ezeket a helyzeteket.  Adjuk meg a gyermeknek azt az élményt, amire természeténél fogva szüksége van, biztosítsuk ehhez a szükséges feltételeket- erre épül a DSZIT terápia, de ha megnézzük, népi játékaink,  a népi kézműves tevékenységek, a mese, de még a drámapedagógia is magában foglalja ezt. S milyen jó lenne, ha ezt a nagyon fontos mondatot belesúghatnánk minden ember fülébe...szelíden, de úgy, hogy biztosan meghallja! Egyensúlyozás a téglákon, ami akár egy híd is lehet képzeletben,  zseblámpás barlangi kaland egy nagy takaró alatt, lopakodni a mesebeli erdőben, szélviharban forogni, ...
Megjegyzés küldése
További információk

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...
Megjegyzés küldése
További információk