Ugrás a fő tartalomra

A mesÉLek kijátszótér story


 A mesÉLek – kijátszótér, avagy vállalkozásom története

Régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy létrehozzak egy saját magam által felépített közösséget, ahol gyermekek, felnőttek egyaránt megtalálhatják a helyüket. Így született meg a mesÉLek – kijátszótér. Tisztában vagyok az óvoda-iskola közötti szakadékkal, az átmenet nehézségeivel, ezért iskola-előkészítő foglalkozásokat kínálok óvodás gyerekek számára, akár egyénileg, akár kiscsoportban, ahol a játékosságot megtartva, a gyermek nehézségeit feltérképezem, és ennek megtámogatásával, s az erős oldal kiemelésével komplex fejlesztő foglalkozásokat tervezek.

A mese, a történetek, a néphagyomány és a  drámapedagógia összekapcsolásával jött létre a dramatikus mesÉLmény, a mesÉLek – kijátszótér módszertana, s számos foglalkozáson, témán túl, a sok szülői visszajelzésre támaszkodva elmondhatom, hogy mind az élmény, mind a tanulási tartalom megvalósul, a szociális készségek fejlődésével egyetemben. 

Már elindult a Pompás meseműhelyem, amely egy felnőtteknek létrehozott közösség, ahol a mesék szálait visszafejtve, a mesei fordulatokat boncolgatva az önismeret terén töltekezhetnek a résztvevők, a Pompás Napok módszerét felhasználva, meseterápiás elemeket beépítve. Ez egyelőre online csoport formájában működik.

A Pompás Napokkal együttműködve Pompás népmesefoglalkozások is elérhetővé váltak Dévaványán,  melyek a népdalok, mondókák, népi játékok segítségével teszik interaktívvá a mesélést.


Giriczné Gyányi Mária drámapedagógus, óvodapedagógus

Tel. sz.: 06304860190 

Email: gymarcsi@gmail.com 

Facebook : mesÉLek – kijátszótér 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...

Mit gondolt a költő?

Régóta írok, mondhatni az egész életemet áthatotta ez a tevékenység.  Versek, naplók, elmélkedések, mesék, novellák, szakmai cikkek, még regényírós korszakom is volt. Egészen testközeli élményem van az irodalomórák kicsit izzadságszagú verselemzéseinek párhuzamában...bizony az én verseim esetében is megtörtént már, hogy olyan mögöttes tartalmakat láttak bele az olvasók, amit én egyáltalán nem gondoltam az adott vers megírása közben. Mondhattam volna Arany János után szabadon,hogy ,,gondolta a fene". Szerintem ezzel nincs baj, sőt! Számomra ez azt tükrözi,hogy a vers megmozgatta az olvasót, asszociációkat indított el nála, és a saját élethelyzetére, arra a kis törékeny pillanatra leképezve éppen azt a gondolatot váltotta ki belőle a vers.  Persze a verseken keresztül megismerhetünk korszakokat, nézeteket, beleláthatunk emberi vívódásokba, s alapvető műveltségünk része az, hogy tudunk egy versről beszélni az adott korban élt költő életére vonatkoztatva.  Kép:pixabay Verset ...