Ugrás a fő tartalomra

A mesÉLek kijátszótér story


 A mesÉLek – kijátszótér, avagy vállalkozásom története

Régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy létrehozzak egy saját magam által felépített közösséget, ahol gyermekek, felnőttek egyaránt megtalálhatják a helyüket. Így született meg a mesÉLek – kijátszótér. Tisztában vagyok az óvoda-iskola közötti szakadékkal, az átmenet nehézségeivel, ezért iskola-előkészítő foglalkozásokat kínálok óvodás gyerekek számára, akár egyénileg, akár kiscsoportban, ahol a játékosságot megtartva, a gyermek nehézségeit feltérképezem, és ennek megtámogatásával, s az erős oldal kiemelésével komplex fejlesztő foglalkozásokat tervezek.

A mese, a történetek, a néphagyomány és a  drámapedagógia összekapcsolásával jött létre a dramatikus mesÉLmény, a mesÉLek – kijátszótér módszertana, s számos foglalkozáson, témán túl, a sok szülői visszajelzésre támaszkodva elmondhatom, hogy mind az élmény, mind a tanulási tartalom megvalósul, a szociális készségek fejlődésével egyetemben. 

Már elindult a Pompás meseműhelyem, amely egy felnőtteknek létrehozott közösség, ahol a mesék szálait visszafejtve, a mesei fordulatokat boncolgatva az önismeret terén töltekezhetnek a résztvevők, a Pompás Napok módszerét felhasználva, meseterápiás elemeket beépítve. Ez egyelőre online csoport formájában működik.

A Pompás Napokkal együttműködve Pompás népmesefoglalkozások is elérhetővé váltak Dévaványán,  melyek a népdalok, mondókák, népi játékok segítségével teszik interaktívvá a mesélést.


Giriczné Gyányi Mária drámapedagógus, óvodapedagógus

Tel. sz.: 06304860190 

Email: gymarcsi@gmail.com 

Facebook : mesÉLek – kijátszótér 


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...
Megjegyzés küldése
További információk

Fejlesztés vagy élmény? Lehet mindkettő?

 Kedves szakmabeli barátaimmal beszélgettünk a minap, és szóba került, hogy manapság talán kicsit túl van hangsúlyozva a fejlesztés jelentősége.  Bevallom, én is mindenben azonnal felfigyelek a fejlesztési lehetőségekre...ugyanakkor az is tény, hogy bármilyen fejlesztő tevékenység hatékonyabb, ha az élményszerű. S ezt a  hatékonyságot fokozza az, ha szakember maga is élvezi ezeket a helyzeteket.  Adjuk meg a gyermeknek azt az élményt, amire természeténél fogva szüksége van, biztosítsuk ehhez a szükséges feltételeket- erre épül a DSZIT terápia, de ha megnézzük, népi játékaink,  a népi kézműves tevékenységek, a mese, de még a drámapedagógia is magában foglalja ezt. S milyen jó lenne, ha ezt a nagyon fontos mondatot belesúghatnánk minden ember fülébe...szelíden, de úgy, hogy biztosan meghallja! Egyensúlyozás a téglákon, ami akár egy híd is lehet képzeletben,  zseblámpás barlangi kaland egy nagy takaró alatt, lopakodni a mesebeli erdőben, szélviharban forogni, ...
Megjegyzés küldése
További információk

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...
Megjegyzés küldése
További információk