Ugrás a fő tartalomra

A mesÉLek kijátszótér story


 A mesÉLek – kijátszótér, avagy vállalkozásom története

Régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy létrehozzak egy saját magam által felépített közösséget, ahol gyermekek, felnőttek egyaránt megtalálhatják a helyüket. Így született meg a mesÉLek – kijátszótér. Tisztában vagyok az óvoda-iskola közötti szakadékkal, az átmenet nehézségeivel, ezért iskola-előkészítő foglalkozásokat kínálok óvodás gyerekek számára, akár egyénileg, akár kiscsoportban, ahol a játékosságot megtartva, a gyermek nehézségeit feltérképezem, és ennek megtámogatásával, s az erős oldal kiemelésével komplex fejlesztő foglalkozásokat tervezek.

A mese, a történetek, a néphagyomány és a  drámapedagógia összekapcsolásával jött létre a dramatikus mesÉLmény, a mesÉLek – kijátszótér módszertana, s számos foglalkozáson, témán túl, a sok szülői visszajelzésre támaszkodva elmondhatom, hogy mind az élmény, mind a tanulási tartalom megvalósul, a szociális készségek fejlődésével egyetemben. 

Már elindult a Pompás meseműhelyem, amely egy felnőtteknek létrehozott közösség, ahol a mesék szálait visszafejtve, a mesei fordulatokat boncolgatva az önismeret terén töltekezhetnek a résztvevők, a Pompás Napok módszerét felhasználva, meseterápiás elemeket beépítve. Ez egyelőre online csoport formájában működik.

A Pompás Napokkal együttműködve Pompás népmesefoglalkozások is elérhetővé váltak Dévaványán,  melyek a népdalok, mondókák, népi játékok segítségével teszik interaktívvá a mesélést.


Giriczné Gyányi Mária drámapedagógus, óvodapedagógus

Tel. sz.: 06304860190 

Email: gymarcsi@gmail.com 

Facebook : mesÉLek – kijátszótér 


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   programgazdái arra taníto
Megjegyzés küldése
További információk

Kecskegidák a réten

Hogyan tudunk erkölcsi érzelmekről, értékrendről, a mindennapi szabályokról, viselkedésről beszélgetni a gyerekekkel úgy, hogy mindez játékosan valóban eljusson hozzájuk?   Az óvodás korú gyermekeknél a szándékos tanulás képessége még nem alakult ki, nagyjából 6-7 éves korra tehető ennek kialakulása. Ahhoz, hogy valódi tudásbeli, viselkedésbeli változás alakuljon ki, az óvodás cselekvő aktivitása, megtapasztalása szükséges.  Mit jelent ez valójában? Leültetek egy óvodás gyermeket, és elmagyarázom neki, hogy márpedig vannak szabályok, amik mindenkire vonatkoznak,és bizony muszáj kompromisszumokat is kötnie,  és ne higgye, hogy toporzékolással elérhet bármit, de jobb ha tudja, hogy az elesetteken segíteni kell, sőt barátkozzon meg a gondolattal, hogy a szüleiről való leválás folyamata éppen elkezdődött nála... majd utána nyugodtan továbbállok abban a boldog tudatban, hogy most végre minden megváltozik... De nem változik. Körülbelül fél perc múlva már el is felejtette csodás szónoklatomat
Megjegyzés küldése
További információk

Fejlesztés vagy élmény? Lehet mindkettő?

 Kedves szakmabeli barátaimmal beszélgettünk a minap, és szóba került, hogy manapság talán kicsit túl van hangsúlyozva a fejlesztés jelentősége.  Bevallom, én is mindenben azonnal felfigyelek a fejlesztési lehetőségekre...ugyanakkor az is tény, hogy bármilyen fejlesztő tevékenység hatékonyabb, ha az élményszerű. S ezt a  hatékonyságot fokozza az, ha szakember maga is élvezi ezeket a helyzeteket.  Adjuk meg a gyermeknek azt az élményt, amire természeténél fogva szüksége van, biztosítsuk ehhez a szükséges feltételeket- erre épül a DSZIT terápia, de ha megnézzük, népi játékaink,  a népi kézműves tevékenységek, a mese, de még a drámapedagógia is magában foglalja ezt. S milyen jó lenne, ha ezt a nagyon fontos mondatot belesúghatnánk minden ember fülébe...szelíden, de úgy, hogy biztosan meghallja! Egyensúlyozás a téglákon, ami akár egy híd is lehet képzeletben,  zseblámpás barlangi kaland egy nagy takaró alatt, lopakodni a mesebeli erdőben, szélviharban forogni, fakérget simogatni, homokban
Megjegyzés küldése
További információk