Ugrás a fő tartalomra

Ne drámázz! De miért is ne?



 A drámapedagógiai eszközök alkalmazása során a gyermek új tapasztalatokat szerez, s ehhez meglévő tapasztalatai mellett a képzeletét használja. VAGYIS VARÁZSOL...

A drámajátékok által komplex személyiség fejlesztés valósulhat meg, a "mintha" világban való mozgás lehetőséget teremt a visszahúzódóbbak számára is a szerepbe lépésre, fejlődik ezáltal kommunikációjuk, önértéklésük, önkifejezésük. Nem is beszélve a drámában rejlő egyéb fejlesztési lehetőségekről, mint például a mozgáskoordináció, az emlékezet, a fantázia, a szókincs, a problémamegoldó képesség, s a szociális képességek terén is pozitív változások következhetnek be. 

A műhelyfoglalkozások alatt mi is VARÁZSOLUNK a gyerekekkel, belépünk a mese "mintha" birodalmába, megküzdünk a hétfejű sárkánnyal, és végül elnyerjük jutalmunkat: az ÉLményt... a közösen megélt varázslatos mesebeli élményt.

A  mesÉLek foglalkozásokon A típusú gyakorlatokkal (tiszta drámajátékok) ismerkedünk, B típusú dramatikus játékokkal (utánzásos, mozgásos mintha játékok feladatokkal kiegészítve) illetve D típusú tanítási drámával, ami egy komplex drámafoglalkozás, magában foglalja az előzőket, színházi konvenciókkal segíti az átélést, mindig egy problémahelyzetet jár körül, és gondolkodásukban, magatartásukban változásokat idézhet elő.

A fejlesztő hatás a drámapedagógiai eszközök rendszeres használata során nyilvánul meg, de már egyetlen átélt játékos tapasztalatszerző tevékenység is pozitív változást idézhet elő a felsorolt területeken, amellett, hogy élményt nyújt, hiszen a gyermek végig játszik a foglalkozás alatt.

Szóval DE, drámázz!

Giriczné Gyányi Mária drámapedagógus, óvodapedagógus 


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   programgazdái arra taníto
Megjegyzés küldése
További információk

Kecskegidák a réten

Hogyan tudunk erkölcsi érzelmekről, értékrendről, a mindennapi szabályokról, viselkedésről beszélgetni a gyerekekkel úgy, hogy mindez játékosan valóban eljusson hozzájuk?   Az óvodás korú gyermekeknél a szándékos tanulás képessége még nem alakult ki, nagyjából 6-7 éves korra tehető ennek kialakulása. Ahhoz, hogy valódi tudásbeli, viselkedésbeli változás alakuljon ki, az óvodás cselekvő aktivitása, megtapasztalása szükséges.  Mit jelent ez valójában? Leültetek egy óvodás gyermeket, és elmagyarázom neki, hogy márpedig vannak szabályok, amik mindenkire vonatkoznak,és bizony muszáj kompromisszumokat is kötnie,  és ne higgye, hogy toporzékolással elérhet bármit, de jobb ha tudja, hogy az elesetteken segíteni kell, sőt barátkozzon meg a gondolattal, hogy a szüleiről való leválás folyamata éppen elkezdődött nála... majd utána nyugodtan továbbállok abban a boldog tudatban, hogy most végre minden megváltozik... De nem változik. Körülbelül fél perc múlva már el is felejtette csodás szónoklatomat
Megjegyzés küldése
További információk

Fejlesztés vagy élmény? Lehet mindkettő?

 Kedves szakmabeli barátaimmal beszélgettünk a minap, és szóba került, hogy manapság talán kicsit túl van hangsúlyozva a fejlesztés jelentősége.  Bevallom, én is mindenben azonnal felfigyelek a fejlesztési lehetőségekre...ugyanakkor az is tény, hogy bármilyen fejlesztő tevékenység hatékonyabb, ha az élményszerű. S ezt a  hatékonyságot fokozza az, ha szakember maga is élvezi ezeket a helyzeteket.  Adjuk meg a gyermeknek azt az élményt, amire természeténél fogva szüksége van, biztosítsuk ehhez a szükséges feltételeket- erre épül a DSZIT terápia, de ha megnézzük, népi játékaink,  a népi kézműves tevékenységek, a mese, de még a drámapedagógia is magában foglalja ezt. S milyen jó lenne, ha ezt a nagyon fontos mondatot belesúghatnánk minden ember fülébe...szelíden, de úgy, hogy biztosan meghallja! Egyensúlyozás a téglákon, ami akár egy híd is lehet képzeletben,  zseblámpás barlangi kaland egy nagy takaró alatt, lopakodni a mesebeli erdőben, szélviharban forogni, fakérget simogatni, homokban
Megjegyzés küldése
További információk