Ugrás a fő tartalomra

Ne drámázz! De miért is ne?



 A drámapedagógiai eszközök alkalmazása során a gyermek új tapasztalatokat szerez, s ehhez meglévő tapasztalatai mellett a képzeletét használja. VAGYIS VARÁZSOL...

A drámajátékok által komplex személyiség fejlesztés valósulhat meg, a "mintha" világban való mozgás lehetőséget teremt a visszahúzódóbbak számára is a szerepbe lépésre, fejlődik ezáltal kommunikációjuk, önértéklésük, önkifejezésük. Nem is beszélve a drámában rejlő egyéb fejlesztési lehetőségekről, mint például a mozgáskoordináció, az emlékezet, a fantázia, a szókincs, a problémamegoldó képesség, s a szociális képességek terén is pozitív változások következhetnek be. 

A műhelyfoglalkozások alatt mi is VARÁZSOLUNK a gyerekekkel, belépünk a mese "mintha" birodalmába, megküzdünk a hétfejű sárkánnyal, és végül elnyerjük jutalmunkat: az ÉLményt... a közösen megélt varázslatos mesebeli élményt.

A  mesÉLek foglalkozásokon A típusú gyakorlatokkal (tiszta drámajátékok) ismerkedünk, B típusú dramatikus játékokkal (utánzásos, mozgásos mintha játékok feladatokkal kiegészítve) illetve D típusú tanítási drámával, ami egy komplex drámafoglalkozás, magában foglalja az előzőket, színházi konvenciókkal segíti az átélést, mindig egy problémahelyzetet jár körül, és gondolkodásukban, magatartásukban változásokat idézhet elő.

A fejlesztő hatás a drámapedagógiai eszközök rendszeres használata során nyilvánul meg, de már egyetlen átélt játékos tapasztalatszerző tevékenység is pozitív változást idézhet elő a felsorolt területeken, amellett, hogy élményt nyújt, hiszen a gyermek végig játszik a foglalkozás alatt.

Szóval DE, drámázz!

Giriczné Gyányi Mária drámapedagógus, óvodapedagógus 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Mit meséljek?

A mesehallgatást megalapozza a sok mondókázás: a csiklandozók, arcsimogatók, ölbéli játékok, melyek terjedelmüket tekintve rövidek, de interaktívak. A baba visszamosolyog, figyel a hangunkra, a szánk mozgására, S habár még nem tud beszélni, de a hanglejtés, a beszéd dallama, a mimikánk ,,válaszra " készteti. Ő is mosolyog, formálja a száját, gőgicsél. Kommunikál. A legelső, baba meséknek én a saját magunk által kitalált történeteket ajánlom. Csak néhány mondat, mondjuk a nagymama cicájáról, vagy az eső után megjelenő csigabigákról, hangutánzókkal, mondókával kiegészítve. Lassabb beszédtempóval, érthetően artikulálva. (nem babanyelven selypítve) Te is tudsz ilyet kitalálni!🙏 (ha bátortalan vagy, szívesen segítek) Később lehet kitalálni olyan kis történetet, aminek ő maga, a gyermek a főszereplője, hétköznapi történésekkel. Akár ténylegesen elmesélhetitek az ő napját. Még mindig röviden, lassan mesélve. Ezzel a beszédfejlődésben is támogatjuk őt. Óvodáskorba lépve ajánlom a népme...

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...