Ugrás a fő tartalomra

Ne drámázz! De miért is ne?



 A drámapedagógiai eszközök alkalmazása során a gyermek új tapasztalatokat szerez, s ehhez meglévő tapasztalatai mellett a képzeletét használja. VAGYIS VARÁZSOL...

A drámajátékok által komplex személyiség fejlesztés valósulhat meg, a "mintha" világban való mozgás lehetőséget teremt a visszahúzódóbbak számára is a szerepbe lépésre, fejlődik ezáltal kommunikációjuk, önértéklésük, önkifejezésük. Nem is beszélve a drámában rejlő egyéb fejlesztési lehetőségekről, mint például a mozgáskoordináció, az emlékezet, a fantázia, a szókincs, a problémamegoldó képesség, s a szociális képességek terén is pozitív változások következhetnek be. 

A műhelyfoglalkozások alatt mi is VARÁZSOLUNK a gyerekekkel, belépünk a mese "mintha" birodalmába, megküzdünk a hétfejű sárkánnyal, és végül elnyerjük jutalmunkat: az ÉLményt... a közösen megélt varázslatos mesebeli élményt.

A  mesÉLek foglalkozásokon A típusú gyakorlatokkal (tiszta drámajátékok) ismerkedünk, B típusú dramatikus játékokkal (utánzásos, mozgásos mintha játékok feladatokkal kiegészítve) illetve D típusú tanítási drámával, ami egy komplex drámafoglalkozás, magában foglalja az előzőket, színházi konvenciókkal segíti az átélést, mindig egy problémahelyzetet jár körül, és gondolkodásukban, magatartásukban változásokat idézhet elő.

A fejlesztő hatás a drámapedagógiai eszközök rendszeres használata során nyilvánul meg, de már egyetlen átélt játékos tapasztalatszerző tevékenység is pozitív változást idézhet elő a felsorolt területeken, amellett, hogy élményt nyújt, hiszen a gyermek végig játszik a foglalkozás alatt.

Szóval DE, drámázz!

Giriczné Gyányi Mária drámapedagógus, óvodapedagógus 


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Szerepbe léptetéses mesélés

Mit jelent a szerepbe léptetéses mesélés? De akkor ez dramatizálás? Egy szakmai beszélgetés során merültek fel ezek a kérdések nemrégiben, ezért összeszedtem erről a gondolataimat. Kezdő óvodapedagógus koromban gyakorlott mentor kolléganőmtől láttam először, hogy mesélés közben ösztönösen bevonta a gyerekeket, vagy egy kis mondókával, vagy egy utánzó mozgással.  Ekkor erre még nem találtam módszertant, de nagyon foglalkoztatott, mert azt érzékeltem, hogy valahogy jobban figyelnek a gyerekek.  Aztán amikor a drámapedagógia felé irányultam, magam is elkezdtem kísérletezni azzal, hogyan tudom bevonni a gyerekeket a mesélésbe, motiválni, vagy éppen ha lankad a figyelem, újra felkelteni. Nálam ekkor már az ösztönösség keveredett a szakmai próbálkozással. Ekkor megismerkedtem Fehér Éva és Szatmáriné Márton Tímea módszerével, a dramatikus interaktív mesélés módszertanával, ami számomra egy fantasztikus élmény volt, és kinyitotta a világot előttem. A Mese Mese Játék   progra...

Mesehős képző

Mire való, miért jó egy mesÉLek drámaóra? A műhelyfoglalkozásokon történeteken, meséken keresztül önismereti munka folyik. A gyerekek megtalálják saját belső erőforrásaikat, megtanulják ezeket felszínre hozni, kibontakoztatni, saját céljaik elérésének szolgálatába állítani. Az önismeret mellett a társakhoz való viszony, a szocializáció, a különböző élethelyzetek megismerése áll központban. A drámás  védett világon keresztül belehelyezkedhetnek szituációkba, megoldási stratégiákat dolgoznak ki, melyeket a való életben tudnak majd hasznosítani. Élő, valódi mesehősökké válnak a gyerekek, akik megtanulják mozgósítani belső varázserejüket. Kép: Pixabay  Hogyan képzeljünk el egy drámafoglalkozást a mesÉLek-kijátszótér en? Van egy kitalált történet alapunk, gyakran olyan problémával, ami bármelyikünkkel megeshet. Ezt aztán együtt alakítjuk, szövögetjük, építgetjük, a szereplőket formáljuk, az eseményeket megjelenítjük. Ezek mindig hordoznak magukban tapasztalási lehetőségeket, érzelm...

Mit gondolt a költő?

Régóta írok, mondhatni az egész életemet áthatotta ez a tevékenység.  Versek, naplók, elmélkedések, mesék, novellák, szakmai cikkek, még regényírós korszakom is volt. Egészen testközeli élményem van az irodalomórák kicsit izzadságszagú verselemzéseinek párhuzamában...bizony az én verseim esetében is megtörtént már, hogy olyan mögöttes tartalmakat láttak bele az olvasók, amit én egyáltalán nem gondoltam az adott vers megírása közben. Mondhattam volna Arany János után szabadon,hogy ,,gondolta a fene". Szerintem ezzel nincs baj, sőt! Számomra ez azt tükrözi,hogy a vers megmozgatta az olvasót, asszociációkat indított el nála, és a saját élethelyzetére, arra a kis törékeny pillanatra leképezve éppen azt a gondolatot váltotta ki belőle a vers.  Persze a verseken keresztül megismerhetünk korszakokat, nézeteket, beleláthatunk emberi vívódásokba, s alapvető műveltségünk része az, hogy tudunk egy versről beszélni az adott korban élt költő életére vonatkoztatva.  Kép:pixabay Verset ...